
Elég sokáig halogattam, hogy erről egyáltalán írjak-e: pedig kedvenc sorozatom. Lehet, intellektuális szempontból nem jobb, mint A palota ékköve (- dehogynem!!! -), de akkor is. „Farscape (Csillagközi Szökevények)” bővebben
… a kultúra otthona

Elég sokáig halogattam, hogy erről egyáltalán írjak-e: pedig kedvenc sorozatom. Lehet, intellektuális szempontból nem jobb, mint A palota ékköve (- dehogynem!!! -), de akkor is. „Farscape (Csillagközi Szökevények)” bővebben

Az Udvarhely Táncműhely repertoárjában a korábbi években is előfordult, hogy maguk a táncosok hoztak létre saját műsorokat. Ilyen volt az emlékezetes Négy Tánc című produkció, amelyet annak idején az együttes négy táncosa – Antal József, Boros Béla, Györfi Csaba és Pál Levente – állított össze Kalotaszeg, Mezőpanit, a Kis-Küküllő mente és a Mezőség népi táncaiból – mondotta egy február közepén tartott sajtótájékoztatón Miklós Levente igazgató.

Mindig is erre vágytam. Egy valódi, szélesvásznú, epikus produkcióra, ami végre hozzánk és rólunk szól, dadogás, pátosz és provincializmus nélkül. „Zéta (The invisible man)” bővebben

„Szeretném borotválni a lábam, és én akarok lenni a világegyetem utolsó prófétája.” A tárgyalt film gyermeklány főszereplőjének határozott elképzelései vannak a jövőről, miközben tiltott rockzenét hallgat, Bruce Lee filmjeiért rajong és Punk is not ded feliratú pólóban mászkál. Mindez nem is lenne szokatlan, ha nem Teheránban járnánk, ahol a csador mellé az engedelmesség dukál és lánynak születni eleve lépéshátrányt jelent. „Az utolsó próféta” bővebben

Mármint a XX. Gruppen. A marosvásárhelyi retro-kabaré mondhatni reprezentatív válogatást hozott össze a 2011-2012-es évadra, amely így egyfajta merítés az elmúlt két évtizedben bemutatott bohózatok legjavából. „Hálás a hecc” bővebben

Hétfőn, 2012. február 27-én este, hosszas betegség után, 69 éves korában távozott az élők sorából a Tamási Áron Gimnázium egykori tanára, Bardocz Imre. A fizika szakos pedagógus a tanintézmény és a város egyik legismertebb személyisége volt. „In memoriam Bardocz Imre” bővebben

Hogyha van állócsillag a színésznők között, akkor Meryl Streep minden bizonnyal az. Jószerével indulása óta ott van a világ érdeklődésének középpontjában – ha úgy tetszik –, pedig az életpályájának csak egy szeletét látjuk, a filmes szerepléseket. A tengeren túli televízió-műsorokat alig, a színpadi jelenéseit pedig esetleg felvételről. Sajnálatos módon nem volt szerencsém ezidáig egyhez sem. „Meryl Streep a Szív dallamaiban is varázslatos” bővebben

Frissen kiadott kötetében hatvan Stănescu-fordítást* közöl a kibédi Ráduly János, akit elsősorban folkloristaként, illetve költőként, nem mellékesen pedig rovásírásos emlékeink kutatójaként és felfedezőjeként ismerünk. Mindezt megtoldotta még két saját verssel, melyek mindegyike a nagy román költőhöz kötődik, egyik a szülővárosában látogatható emlékmúzeummal, másik – és nyilván ez is ennyire személyes – Stănescu ránk maradt írógépével kapcsolatos. „Újabb Stănescu-fordítások Ráduly János tollából” bővebben

Megint egy majdnem elfeledett író. Sőt mi több: írónő. Éppen visszatérőben. Tormay Cécile-t olyan eredményesen kizárta a kánon, hogy a Wass Albert-féle feltámadás után csak bő tíz évvel bukkant fel ismét a köztudatban. „Bújdosó könyv a valósággá vált horrorról – Thormay Cécile reneszánsz van” bővebben

Annak idején Einstein mondta: a világon két dolog van, ami végtelen: az emberi hülyeség és a világyetem. Az emberi hülyeségben nem vagyok egészen biztos – tette hozzá. „Kecskebűvölők” bővebben