In memoriam Bardocz Imre

Bardocz Imre (1942–2012)

Hétfőn, 2012. február 27-én este, hosszas betegség után, 69 éves korában távozott az élők sorából a Tamási Áron Gimnázium egykori tanára, Bardocz Imre. A fizika szakos pedagógus a tanintézmény és a város egyik legismertebb személyisége volt.

Bardocz Imre 1942. szeptember 20-án született a Barót melletti Olaszteleken. Szülőfalujában végezte az elemi iskolát, az V. osztálytól a szomszédos Vargyas település tanintézményébe járt. Baróton érettségizett 1959-ben, majd 1965-ben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem matematika–fizika szakán végzett. Rögtön diplomázását követően a Tamási Áron Gimnáziumban, az akkori Dr. Petru Groza Elméleti Líceumban kapott tanári állást.

Fábián Lajos ilyen elismerő szavakkal illette egy írásában: több mint 38 éven át tanított, a szakmai és nevelői igényesség példaképeként végezte oktató-nevelő munkáját. Hét nemzedéket tanított osztályfőnökként is, ilyen minőségében alapelveként szolgált az igényes, rendszeres munkára nevelés, ami az ő megfogalmazásában az értelmes emberi lét alapja. Tanügyi fokozatait a legmagasabb minősítéssel nyerte el, iskolájában pedig megszakítás nélkül 42 éven át a szakmai és nevelői igényesség példaképeként végezte oktató-nevelő munkáját.

Diákjait (akik a pedagógust Boxinak nevezték) valóban a kitartó, rendszeres munkára nevelte szaktanárként és osztályfőnökként is, ennek a nevelésnek eredményességét tanítványai életsikere igazolta és igazolja jelen pillanatig. Mérnökök, orvosok, tanárok, tudományos kutatók, vállalkozók hosszú névsorát lehetne itt felsorolni, azokét, akik az önmaguk iránti igényességet és a szűkebb pátriáért, a szülőföldért való áldozatvállalást Bardocz tanár úrtól tanulták. Diákjai mindmáig szívükben őrzik szigorúságában is következetes osztályfőnökük és tanáruk példaké­pét. Szellemi építkezése, megvalósításai közül elegendő, ha kiemeljük azt, hogy a régi rendszerben, 1979-ben az ő kezdeményezésére és munkájának elismeréseként a hazai tanügyminisztérium Székelyudvarhelyen szervezte meg a fizika tantárgyverseny országos döntőjét, amelyen a tanár úr tanítványai a legjobb helyezéseket érték el. Ez irányú tevékenysége a tanár úrnak szintén a következetesség és szakmai igényesség jegyében ’89 után is folytonos. A tanár úr nemcsak az elméletnek élő tudós, hanem az élet gyakorlati vonatkozásaiban is céltudatosan építkező, iskolájának az anyagi gondok megoldásában is fáradhatatlanul segítő pedagógus. Legfontosabb tanulságként megállapíthatjuk: a romániai magyar oktatás fennmaradását, több évszázados hagyományokra történő építkezését, színvonalának állandó emelését az ilyen pedagógusoknak köszönhetjük, mint Bardocz Imre és társai a felelősségteljes építkezésben.

***

Üzenet tanítványoknak

Elhunyt
tanáraim emlékére

Ne sírjatok
és ne sajnáljatok semmit

Tudjátok – itt lenn
mélyen a világ alatt
nincs hideg és tűz sem éget
fénytelen és sötéttelen a lét
hangtalan és csendtelen

És mi  már tudjuk idelenn
hogy mit jelent a sosemvolt
és a soselesz vastag rétegei között
az a hajszálvékony
leheletnyi lét

Ezért mondom
ne sírjatok
és ne sajnáljatok semmit

Ha hideg van odafenn
az csak a test hidege
ha felforrt a világ
akkor csak a szív ütött félre
csak ott szorult meg a vér

de ettől még és ennek ellenére
HINNI kell
és közben tudni
hogy minden kinn van
kívül távol messze
s az ábránd hogy bármi is
megfogható abból
ami kinn van
kívül távol messze –
csak önámítás

és mégis:
ti próbáljátok meg
mert olykor elég lehet
csupán a hit

próbáljátok meg
s amíg még van fény és sötét
amíg fázhattok és elönthet a meleg
amíg hang és csend övez
tervezzetek
és éljetek

érdemesebb

Majla Sándor

(Ezt a verset mondta el a Tanár Úr koporsójánál az ugyancsak tanítvány, Vass Dénes fizikus-vállalkozó.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük