… a kultúra otthona
Kézi kamerával reszketősre rögzített, sötét tónusú beállítások vezetnek előre, miközben szinte már várjuk, hogy szemtől-szembe kerüljünk a főszereplővel. Hosszú percekig azonban még türelmünk kell legyen, a bevezető jelenetek ugyanis csak hátulról és féloldalról mutatják alakját.
Nem kérdeztük a szervezőktől Székelyudvarhelyen – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőitől –, hogy kiket szeretnének meghívni a következő alkalmakra az általuk szervezett estekre – terveik egy részét már elmondták a múlt héten tartott sajtótájékoztatón –, és annak sem jártunk utána, hogy távlatilag hogyan képzelik el a rendezvényeiket, hogyan szeretnék azokat beilleszteni a városi programok sorába, mindössze azzal foglalkoztunk, hogy kissé magunk is átértelmezzük és újragondoljuk a Horthy Miklósról őrzött tudásunkat. A teljes képet nem lehet ilyen hirtelen felindulásból összerakni, hiszen ahhoz hosszabb idő és a történelemre való szabad rálátás szükségeltetik.
Gondolatébresztőnek volt jó Molnár V. József jelenléte a február 17-én tartott előadás alkalmával. „Hogyan kell, és hogyan lehet beszélni Horthy Miklósról?” bővebben
Dicséret helyett szinte elég is volna, ha annyit írnék a filmről, hogy miután megnéztem a magyar királyi egyesen, félóra múlva újra megnéztem a kettesen az ismétlését is, és újfent látám, hogy jó. „Alatriste kapitány” bővebben
Farkas Wellmann Éva 1979-ben született Marosvásárhelyen, középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban végezte (1997), majd magyar-angol szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári BBTE bölcsészkarán (2003), majd ugyanott a Hungarológiai Iskola doktorandusza, ahol disszertációját 2012. február 14. védte meg. „Hangváltók (3.)” bővebben
Évtizedekkel ezelőtt, amikor még az amerikaiak készítette háborús filmek jelentették a kikapcsolódás netovábbját, sokak számára vált emlékezetessé A nagy szökés. Hadifoglyok ástak alagutat és szöktek meg egy náci táborból, majd kerültek vissza egyenként a szögesdrótok mögé, már aki egyáltalán életben maradt. Viszont nem az alagúttal volt probléma, az ugyanis teljesítette célját. Közben eltelt négy évtized és újabb film készült egy alagútról, itt azonban már németek menekülnek. „Filmajánló: határon innen, határon túl” bővebben
Amikor az amerikai Life magazin főszerkesztője azt a kifogást emelte André Kertész fotói ellen, hogy nem illeszkednek a cikkek írott szövegéhez, hogy önálló életet élnek, sőt: néha az ellenkezőjét közlik annak, ami az írásban áll, talán nem is gondolta, hogy egy fotóművész számára mindaz, amit elmondott, valójában a legnagyobb elismerés hangján megszólaltatott dicshimnusz. Hiszen, igen, valójában ez a fotózásnak, mint művészetnek a lényege, hogy ezúttal az írásművészet egy szintén magyar klasszikusát parafrazáljam: a fénykép az Úr, és nem csak cifra szolga. „100 André Kertész (válogatás egy világhírű magyar fotográfus életművéből)” bővebben
Ugyancsak merész indítást láthatunk: a három fejezetre tagolt film legelején már megtudhatjuk, melyik szereplő távozik hamarosan az élők sorából. Az első két fejezet címe ugyanis haláleseteket jelöl. Fatih Akin, török származású német rendező, saját bevallása szerint olyan, irodalmi művekben megszülető feszültség mozgóképes változatával kísérletezett, ahol a cím előrevetíti a későbbi történéseket. „Két, előre bejelentett gyilkosság krónikája” bővebben
Gyermekjátékkal indul a film, egy ódon, ám impozáns udvarház körül egyenruhába öltözött apróságok kiszámolósdit játszanak. Valahol Spanyolországban járunk, évtizedekkel ezelőtt, az pedig már az első jelenetekből kiderül, hogy az egyik kislányért hamarosan érkeznek az örökbefogadók. „Aki bújt, bújt, aki nem, nem” bővebben
Van abban nem kevés báj, amikor az erdélyi magyar ember hátradől a román közszolgálati tévé előtt, és egy cseh (na meg szlovák, lengyel, stb. koprodukciós) filmet néz, ami azzal kezdődik mindjárt, hogy Nádasdy gróf csatára vezényli seregét: „Istenért és Magyarországért!” „Báthory (Erzsébet)” bővebben
Egy derék barátom hozta a filmet. DVD bekapcs, sör kézügyben, macska doromb, kinn a hangulatnak megfelelő, hideg és nedves britannus időjárás. Sok jót hallottam azelőtt a filmről, sok jó embertől, lám, itt az élőképes példa, hogy sok jó ember sok jól tévedhet. „Centurion” bővebben