… a kultúra otthona
Humán értelmiségiek egy csoportja, egyetemi tanárok, művészek, írók ülik körül az asztalt. Egyikük elcsodálkozik, hogy a társaságba újonnan becsöppenő, törékeny, érzékeny arcú hölgyet miért nem ismeri és kertelés nélkül rákérdez: hol bujkált az elmúlt években? A válasz nem marad el, de aligha az, amire a kérdező számíthat: 15 évig börtönben ültem gyilkosságért. „Egymás szemében” bővebben
Nem Micimackó egykedvű barátjáról forgatta filmjét a lassan ötven éve a pályán levő Woody Allen, a Füles név ugyanis itt nem valamiféle hosszúra nyúlt zajfogóval rendelkező négylábúra utal, hanem egy jókor, jó helyen kapott információra. „A bűvész és mutatványa” bővebben
Pedro Almodóvar és Antonio Banderas ismét egymásra talált. Hosszú volt az út a kezdet, A szenvedélyek labirintusa (1982) és az A vágy törvénye óta (1987), amely két film annak idején a világhírnevet közvetlenül megelőzte és előlegezte. Időközben kiderült, hogy a spanyol színész a tengerentúlon is képes jelentőset alkotni, és gyakorlatilag mindenféle szerepben hitelesen tud játszani. „Idegen a bőrben” bővebben
Egyáltalán nem okozott csalódást a Csík zenekar Székelyudvarhelyen. Már a koncert bevezetőjében megtalálta azt a hangot és a hanghordozást, amellyel közelebb tudott férkőzni a helyi közönséghez. Ahogy mondani szokás: valósággal vibrált a levegő a színpadon, s a taps is kijárt minden egyes tartalmi egység után. És nem akármilyen taps volt, igazi, erős, vasból való, szívet melengető, biztató. A fíling jele. „Ketrecben” bővebben
Az utóbbi két évtizedben több tanulmánykötet és katalógus foglalkozott Zsögödi Nagy Imre életével és munkásságával, az általa Csíkszereda városának adományozott telken még életében felépült az alkotásai jelentős részét őrző galéria, amelyet időközben szakszerűen felújítottak és ma is az eredeti cél szellemében működtetnek. „Múzsa és modell” bővebben
Vișniec-darabot játszani divat. Mert az. Ez az állítás azonban csak részben igaz. Inkább mondjuk úgy, hogy azért érdemes játszani, mert hálás. Nem annyira a közönség, hanem inkább a színészek számára. Sok rejtőzködő apróság van a szövegben, a pillanat által teremtett – alig-alig felsejlő – szituációban, amelyet mindenképp ki kell aknázni és hasznosítani. „Ki van a kútban?” bővebben
Úgy tűnik, hogy ezt a darabot sikeresen adaptálta a Csíki Játékszín. Eleinte azért tűnt egy kicsit idegennek a Hargita lábánál a történet, mert olyan sajátos nyomorúság volt benne, ami a Magyar magyar vidékre jellemző. Ezt az „apróságot” sikerült áthidalniuk most Victor Ioan Frunză rendezésében. „Pannon Flinstone” bővebben
Spiró, az Spiró. Bármit mondhatnak az emberek, hogy ilyen, hogy olyan, de az biztos, hogy regényben, novellában és színműben is állja a helyét. Kiváló szerzőhöz méltó színház kell. Előfordult már azonban, hogy az elsőrendű darabot is megbuktatták, Shakespeare-t a leggyakrabban: oly nagy népszerűség mellett és párszáz év alatt minden megesett őkelmével. „Végy egy kilátástalan helyzetben levő családot” bővebben
Az írónő harmadik magyarra fordított kötetét olvashatjuk a roppant következetes és céltudatos kiadó jóvoltából. Úgy látszik, még tart a Herta Müller körül a Nobel-díj ürügyén az egészséges fellángolás, s mintha sikerülne véglegesen be- és visszaépülnie abba a környezetbe, ahonnan indult, s ahonnan majd’ minden témája való. „A költőivé fényezett valóság Herta Müllernél” bővebben
