Mások rég letűnt világa

Briszéisz, Akhilleusz rabszolganője és szeretője

Nem akármilyen könyvet írt Egyed Emese. Egyben kettőt. A Briszéisz (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2011) oldalain „a nyelv által kibomló és közvetített világ, a természeti környezet, az emberi kapcsolatok sokfélesége” mutatkozik meg. Azt vallja a szerző, hogy „a legszebb álarcokat asszonyok festik, és a kárpitokhoz is értenek. Csak azt nem lehet tudni, mikor készül maszk és terv a függő kelmékhez: hiszen örökösen előttünk járnak, csak a fürdő kapujában tűnnek el rövid időre, amikor a szokás megengedi.” „Mások rég letűnt világa” bővebben

Sóvidéki versajándék

Páll Lajos saját versét mondja

Korondon versműsorral és megzenésített versek előadásával ünnepelték a Magyar Költészet Napját pénteken, április 13-án. A rendezvény rácáfolt arra, hogy péntek 13-a balszerencsés nap lenne… Sóvidéki költők együtt mutatkoztak be a művelődési házban, illetve szintén sóvidéki költők verseiből válogatták azokat az írásokat is, amelyeket Németh Viktor zenésített meg és adott elő ez alkalomból. „Sóvidéki versajándék” bővebben

Versnap

Amikor értesültem arról, hogy Székelyudvarhelyen több rendezvény is kapcsolódik József Attila születésnapjához, a Költészet Napjához, elgondolkodtam azon, hogy tulajdonképpen mit is jelent számomra a vers? Mit jelenthet sors- és kortársaimnak, akikkel együtt fogyasztjuk napjainkat itt, a harmadik évezred elején? „Versnap” bővebben

Hangváltók (3.)

Farkas Wellmann Éva a könyvbemutatón

Farkas Wellmann Éva 1979-ben született Marosvásárhelyen, középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban végezte (1997), majd magyar-angol szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári BBTE bölcsészkarán (2003), majd ugyanott a Hungarológiai Iskola doktorandusza, ahol disszertációját 2012. február 14. védte meg. „Hangváltók (3.)” bővebben