
A történet egyszerű, mint az igazán nagyszerű történetek. Valamikor a napóleoni háborúk idején Észak-Afrikában szolgál a jóképű kapitány, aki egy francia festőt, művészettörténészt kísér el oda. „A sivatag rabjai” bővebben
… a kultúra otthona

A történet egyszerű, mint az igazán nagyszerű történetek. Valamikor a napóleoni háborúk idején Észak-Afrikában szolgál a jóképű kapitány, aki egy francia festőt, művészettörténészt kísér el oda. „A sivatag rabjai” bővebben

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni a háborúról. Mindenfajta háborúról, évezredekkel vagy évtizedekkel ezelőttiekről, ha máshol és másokkal történtek. Már szinte unalmasak a világháborús történetek, könyvek és filmek, és kevésbé ismert csatákról sem hallunk már szívesen. Pedig még ma is élnek szemtanúk és túlélők, akik soha nem lesznek képesek leülni egy háborús film elé. „Máshol, máskor” bővebben

Az Úz-völgyi első és második világháborús harcokra, az ott 68 éve elesett székelyföldi, csángó és ismeretlen katonákra emlékeztek augusztus 26-án, vasárnap a katonatemetőben. Az Erdély és Moldva, később Hargita és Bákó megyék határán lévő, ma is eléggé elszigetelt vidék gyér lakossága számára az utóbbi két évtized aránylag kevés változást hozott, földművelés helyett az állattenyésztés meg fakitermelés jelenti a lét alapjait. Úz völgye közigazgatásilag Csíkszentmárton, Csinód és Egerszék pedig Csíkszentgyörgy községhez tartozik, és az első világháború utáni időben gyimesiek népesítették be jobban. Csinódra, viszonylagos közelsége miatt, Bánkfalváról és Csíkszentgyörgyről is kitelepedtek. A megyénkbeli tanyák életéről filmet – ezt Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont támogatja – forgató székelyudvarhelyi stáb jóvoltából járhattuk be a környéket. „Alcsíki tanyák, romantika nélkül” bővebben

A tetovált lány cím sokak számára valószínűleg a tavalyi év tengerentúli sikerfilmjét, a David Fincher rendezte változatot idézi. A világ legelismertebb filmesei közé tartozó Fincher, olyan mozgóképekkel a háta mögött, mint a Hetedik, Harcosok klubja, Benjamin Button különös élete vagy A közösségi háló azonban nem az első alkotó, aki Stieg Larsson 2005-ben megjelent sikerkönyvéhez nyúlt. „Préselt virág, keretben” bővebben

A közelmúltban tartotta Kulcsár-Székely Attila az 53. Mustármag-előadást. Ez a műsor teljesen más oldaláról mutatja Wass Albertet, nem a regényíró, hanem inkább a lírai költő mutatkozik meg a Csurulya Csongor által rendezett előadás révén. A színművész elmondta, hogy az őt meghívó lelkész jelezte: az előadáson jelen lesz az író egyik fia is. „Wass Albert szivara” bővebben

Olyan rég volt divatban a szamizdat – eredetileg ‘szamizdatyelsztvo’ -, hogy mára gyakorlatilag elfelejtettük és csak a szakirodalomban, illetve a létezett szocializmust érintő kutatásaink során találkozunk véle. Nem kellene azonban annyira temetni ezt a kényszerű jelenséget, hiszen a hivatalos, befogadott és állami keretekből működtetett irodalom mellett ma is felbukkan, sőt olyannyira működik az adófizetői emlő nélkül, hogy jól. „Szamizdat” bővebben

Kajla csoki és Traubi szóda, rózsaszín és halványzöld házicsoki, utcasarki sült gesztenye és cukros alma, Piroska süti a büfében és Gumela rágó, fütyülős kulcstartó és fehér csempe a fürdőben. No meg: Trabi, Lada, Polski Fiat, Zsiguli és társai. Tévé Maci, Pogány Madonna és csíkszeredai mozi.

Nem akármilyen könyvet írt Egyed Emese. Egyben kettőt. A Briszéisz (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2011) oldalain „a nyelv által kibomló és közvetített világ, a természeti környezet, az emberi kapcsolatok sokfélesége” mutatkozik meg. Azt vallja a szerző, hogy „a legszebb álarcokat asszonyok festik, és a kárpitokhoz is értenek. Csak azt nem lehet tudni, mikor készül maszk és terv a függő kelmékhez: hiszen örökösen előttünk járnak, csak a fürdő kapujában tűnnek el rövid időre, amikor a szokás megengedi.” „Mások rég letűnt világa” bővebben

Homoródjánosfalva nem tartozik a Székelyföld nagy és ismert települései sorába. Ez a falu a közigazgatási átszervezés következtében Brassó megyéhez került (1968), de mindmáig él a köztudatban, hogy valaha Udvarhelyszékhez tartozott. A Bécsi Döntés után (1940) a szomszédos Homoróddaróccal együtt az akkori Magyarország egyik határközségét, Udvarhelyszék legdélebbi községét képezte. „Homoródjánosfalva nagy napja” bővebben

Hogy mit lehet kezdeni 22 dollárral? Valószínű, majd mindenkinek eszébe jut valami, gondolatban talán meg is tetéznénk is ezt az összeget. Az éppen nyugdíjba vonuló Warren Schmidt viszont nem magára költi a 22 dollárt, hanem havi rendszerességgel küldi egy afrikai árvának. „Huszonkét dollár” bővebben