DráMA 5 – 0. nap

A dráMA 5. plakátja

Október 23. és 28. között tartják a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház szervezésében az 5. dráMa nevű kortárs színházszakmai találkozót. Csurulya Csongor művészeti vezető elmondta, hogy ezt a hat napon át tartó seregszemlét még ma sem nevezik fesztiválnak, hiszen nincsen verseny-jellege, „mindössze” annyit tud, hogy összehozza a haza magyar színjátszás legjavát, illetve ízelítőt nyújt a Magyarországon zajló kőszínházi folyamatokról, némi rálátást biztosít a roppant izgalmas hazai román színművészetre.  „DráMA 5 – 0. nap” bővebben

Kései sorsértelmezés


Madách Imre szülei

Közismert irodalomtörténeti tény, hogy Madách Imre anyja, Majthényi Anna igen erős kézzel vezette a rámaradt gazdaságot, férje hirtelen és korán bekövetkezett halála után (1834), valóságos nagyasszony volt, aki már abban a korban is erősen konzervatívnak számított. Az írót neveltetése során – elemi- és középiskolás korában végig magántanuló, sőt egyetemi évei alatt is, hiszen a család Pesten, a Kálvin téren berendezett lakásban élt – elszigetelte a kinti világ valós eseményeitől, s a gyakran betegeskedő, gyenge fiatalember emiatt eléggé magányos volt, „túl” sokat olvasott és hat élő, illetve holt nyelvet tanult meg a magyaron kívül. „Kései sorsértelmezés” bővebben

Follinus Anna – halk, hiteles és sokatmondó


Follinus Anna a G.-ben

Hogyha van üdvöskéje a magyar irodalomnak, akkor Follinus Anna minden bizonnyal az. Egyik üdvöske. Viszonylag fiatalon sok mindent megvalósított, s ha nem is olyan rengeteg még az a két kötet, amely tőle megjelent, hogy bele lehessen halni, ígéretnek mindenképp jó. A költőnő a minap tanárával és mentorával volt a székelyudvarhelyi G. Café vendége. „Follinus Anna – halk, hiteles és sokatmondó” bővebben

Tizenegy szerep közönséget keres


P. Fincizski Andrea és Dunkler Róbert - Balázs Attila felvétele

Mindig hálás feladat Csehovot játszani. Főleg azért, mert az orosz mester kiválóan képes tesztelni egy-egy társulat tudását, s arra készteti a produkciókban szereplő színművészeket, hogy az összjáték során egymást figyelve és segítve járuljanak hozzá a darab sikeréhez. A Csehovnál felbukkanó monológok, a meg-megszakadó párbeszédek lehetőséget adnak a különlegesebb játékra, maguk a színészek is elcsodálkozhatnak, hogy miféle titkok és lehetőségek bukkanhatnak elő a szövegből.

„Tizenegy szerep közönséget keres” bővebben

Ana Blandiana zöld levélpapírjáról


A költőnő, akit a idestova negyven éve nemzetközi szinten is számon tartanak

Az idén hetvenedik évét töltött Ana Blandiana, nemzetközi szinten is jól ismert román költő előtti szép tisztelgés az a fordításkötet, ami Ráduly Jánosnak köszönhető. A kerek évforduló előtt megjelent könyvecskét kézhez vétele után Blandiana meleg sorokkal köszönte meg a Kibéden élő néprajzkutató-fordítónak.  „Ana Blandiana zöld levélpapírjáról” bővebben

Az élet esszenciája – beszélgetés Nádasdy Borbálával


Portré 2011-ből

Gróf Nádasdy Borbála 1957-ben hagyta el Magyarországot. Egy nagyon szépen induló bécsi filmes karrier után a még távolibb idegent, Párizst választja, ahol előbb kőkemény életfeltételekkel szembesül, majd szép lassan révbe jut, de többé soha nem sikerül visszatérnie a film és a színház világába. Mégis szerencsésnek tartja magát, mert úgy élte és most is úgy élheti életét, hogy a család, a szakma és a hazaszeretet jelöli ki számára a kötelező támpontokat. Rendkívüli fordulatoktól egyáltalán nem mentes évtizedeiről – ez idáig – három kötetben vallott. És ezek a könyvek azt bizonyítják, hogy kiváló érzéke van az íráshoz is, hiszen – életkortól függetlenül – egyre népszerűbbek a magyarul olvasók körében. Életről, tervekről, régvolt és mostani hangulatokról beszélgettünk. Kötetlenül, mindenféle céltudatosság és a nagyotmondás kényszerítő görcsei nélkül. A beszélgetés hangneme riportalanyunk természetes közvetlenségéből és régi ismeretségünkből fakad. „Az élet esszenciája – beszélgetés Nádasdy Borbálával” bővebben

A diadalmas ősz jelleméről

Őszi erdő

Nagy intézkedő az ősz, csak ti még nem tudjátok. Augusztus végén, egy-egy hajnalon szerényen, szinte lopva jelenik meg, a patakparton sétálgat, mint aki a nyár megkopott zöldjét csodálja, és ha megkérdenénk, azzal vágná ki magát: bő harmatával csupán megélénkíti a fák, füvek színét. Megjárja magát az erdők szélén is estefelé, hűvös szelek kísérik, ebből lehet tudni, hogy a közelben leskelődik.  „A diadalmas ősz jelleméről” bővebben

Tizenegy „szapis” film – (3.)

Némafilm forgatása az 1910-es években

Folytatjuk a legújabb-kori erdélyi magyar filmgyártásról, pontosabban a Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti karán zajló munkáról szóló sorozatunkat. Eltelt ugyan egy-két, néha több év is az egyes filmek elkészülte után, de ez az idő arra szolgált, hogy elkezdődjék a művek utóélete. Hol dokumentarista, hol kisjtátékfilmek, hol „csak” filmetűdök az alkotások, de jól látszik rajtuk a beépített energia, a készség, ha tetszik: filmes oroszlánkörmök  mutatkoznak Erdélyben. Ez az írás is egy kísérlet arra, hogy kiemelje a „dobozból” a munkákat és felmutassa a (nem túl népes) potenciális nézőtábor előtt. „Tizenegy „szapis” film – (3.)” bővebben

Túl az Óperencián – túl Stephen Kingen meg a hét és félen


Dancs Rózsa a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban

Jó hangulatú iró-olvasó találkozót tartottak szeptember 12-én, csütörtök este a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Az est vendége Dancs Rózsa Kanadában élő írónő volt, aki Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézete által szervezett négyállomásos felolvasókörút jóvoltából jutott el a városba. Székelyudvarhely mellett Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában tartottak Dancs Rózsa-esteket. Az írónőt Lakatos Mihály, a kulturális központ igazgatója mutatta be, Ady Endre megzenésített verseivel Zorkóczy Zenóbia színesítette az estet, moderátorként pedig Murányi Sándor Olivér író vett részt a hangulatteremtésben.  „Túl az Óperencián – túl Stephen Kingen meg a hét és félen” bővebben