Kategória: Színház
Csend. Élet. Halál.
Nem véletlenül idéztem fel magamban a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című Móricz-kisregény filmváltozatát, abból is a három emlékezetes mellékszereplőt, a három nénit: Pepi (Gobbi Hilda), Mina (Máthé Erzsi) és Zsani (Tolnay Klári), mert ebben a darabban szintén három vénkisasszony tűnt fel, Vanda (Dorina Lazăr), Cesonia (Rodica Mandache) és Mirela (Oana Ştefănescu). A történet dióhéjban annyi, hogy a három nagynéni elvállalja testvérük árván maradt fiacskájának nevelését. Úgymond: feláldozzák magukat a családi oltáron, hogy Pompiliu (Pavel Bartoş) – alias Grasu’ Contrabasu, Pompică Umflatu’, és még megannyi illő néven futó – unokaöccsükből embert neveljenek. „Csend. Élet. Halál.” bővebben
A tükör és a közönség
A Visszatérés hazulról (lehetséges, hogy magyar fordításban a ’hazulról’ helyett az ’otthonról’ jobb lett volna?) már a mostani, e folyamatos jelenből való színmű, amely a kilencvenes években megújuló román (dráma)irodalom egyik kiváló szerzőjétől, Ștefan Caramantól származik. Egyáltalán nem véletlen, hogy Caraman olyan témát választ, amely nagyon közeli, mondhatnánk, hogy a miénk: e de-al nostru. „A tükör és a közönség” bővebben
Én szeretlek. Te mást szeretsz. Ő vajon kit?
Turgenyev-bemutató a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban
A vidéki környezetben igencsak felértékelődik a jövevény tanító Beljajev (Dénes Gergely) különlegessége, s ez a csodabogár felkorbácsolja a lelki pocsolyákat. Az addigi látszólagos nyugalom alatt és mögött beteljesületlen álmok és szerelmek rejtőznek. „Én szeretlek. Te mást szeretsz. Ő vajon kit?” bővebben