Az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács (UIET) programjai azt kívánták bizonygatni, hogy az elmúlt időszakban nem várakoztak tétlenül, hiszen a fiatalok a társult szervezetekben sok hasznos, érdekes és közösségépítő tevékenységben vettek. részt. Ezt bizonyította a G.-ben kiállított fotók sokasága is. „G. Feszt – 3. nap” bővebben
Kategória: Miegymás
G. Feszt – 2. nap
Kétségtelen, hogy egy klasszikus felállású, tizenhét tagú big band Udvarhelyre csalogatása nem is annyira egyszerű feladat, komoly kihívás még a harcedzett szervezőknek is. Ha a belépőjegyek árából kívánja valaki fedezni a turnét, akkor több mint bizonyos, hogy az anyagi siker elmarad, s éppen csak üti a széle a hosszát. Vagy nem. „G. Feszt – 2. nap” bővebben
G. Feszt – 1. nap
Minden a tervek szerint zajlott a G. Feszt első napján, bár a városban akkortájt több rangos művelődési esemény is zajlott: könyvbemutató, táncszínházi előadás és komolyzenei koncert. Délután 6 óra után – bő negyedórával, ahogy szokás, megvárva az utolsó percben betoppanó érdeklődőt – sor került a Kováts Fotó 100 éve című kiállítás megnyitására. „G. Feszt – 1. nap” bővebben
Versnap
Amikor értesültem arról, hogy Székelyudvarhelyen több rendezvény is kapcsolódik József Attila születésnapjához, a Költészet Napjához, elgondolkodtam azon, hogy tulajdonképpen mit is jelent számomra a vers? Mit jelenthet sors- és kortársaimnak, akikkel együtt fogyasztjuk napjainkat itt, a harmadik évezred elején? „Versnap” bővebben
Ahogy a költő mondja
Falunk régi papja beszédeiben ha egy-egy versrészletet idézett, mindig így vezette be: Ahogy a költő mondja… A költő neve sosem hangzott el, engem, még diákként, azért bosszantott ez a fölényes megoldás, mert tudtam, a szerző nevét, esetleg még a vers címét is illenék kimondania. „Ahogy a költő mondja” bővebben
100.000 fölött!
Alig fél éve annak, hogy útjára indítottuk a KultúrHon nevű blogot ezen a portálon, és látjuk, hogy 2012. március 27-én hajnalban átlépte a bűvös százezret a számlálónk. „100.000 fölött!” bővebben
A MOGYE-ről, a demokrácia-deficitről és a „saját házról”
Egy román értelmiségi véleménye az erdélyi magyarokat, s azon belül a székelyeket foglalkoztató aktuális kérdésekről. Beszélgetés Daniel Barbu történész-filozófussal, a bukaresti egyetem professzorával. „A MOGYE-ről, a demokrácia-deficitről és a „saját házról”” bővebben
Harcoltak-e románok a magyar forradalomban?
A magyar közgondolkodásba mélyen beivódott, hogy az 1848/49-es forradalom- és szabadságharc azért vérzett el, mert az ország nemzetiségei nem ismerték fel egy esetleges összefogás előnyeit, hanem az egyéni érdekeket előtérbe helyezve, minden etnikum ki szerette volna vívni – leggyakrabban a közvetlen szomszédja kárára – a maga viszonylagos függetlenségét, illetve bevette azt a maszlagot, amelyet „oszd meg és uralkodj” alapon a bécsi profi politikusok ekkor is eredményesen hintettek szét a különböző anyanyelvű és kultúrájú alattvalói elitek körében. „Harcoltak-e románok a magyar forradalomban?” bővebben
In memoriam Bardocz Imre
Hétfőn, 2012. február 27-én este, hosszas betegség után, 69 éves korában távozott az élők sorából a Tamási Áron Gimnázium egykori tanára, Bardocz Imre. A fizika szakos pedagógus a tanintézmény és a város egyik legismertebb személyisége volt. „In memoriam Bardocz Imre” bővebben
Hogyan kell, és hogyan lehet beszélni Horthy Miklósról?
Nem kérdeztük a szervezőktől Székelyudvarhelyen – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőitől –, hogy kiket szeretnének meghívni a következő alkalmakra az általuk szervezett estekre – terveik egy részét már elmondták a múlt héten tartott sajtótájékoztatón –, és annak sem jártunk utána, hogy távlatilag hogyan képzelik el a rendezvényeiket, hogyan szeretnék azokat beilleszteni a városi programok sorába, mindössze azzal foglalkoztunk, hogy kissé magunk is átértelmezzük és újragondoljuk a Horthy Miklósról őrzött tudásunkat. A teljes képet nem lehet ilyen hirtelen felindulásból összerakni, hiszen ahhoz hosszabb idő és a történelemre való szabad rálátás szükségeltetik.
Gondolatébresztőnek volt jó Molnár V. József jelenléte a február 17-én tartott előadás alkalmával. „Hogyan kell, és hogyan lehet beszélni Horthy Miklósról?” bővebben