KultúrHon – Oldal 9 – … a kultúra otthona

Törökök útján a Balkánon (27.)

Az Ure e tabaki - gyalogosoknak, szamaraknak, kis kordéknak volt alkalmas ez a híd; ma már jobbára csak a turisták használják.

Találkoztam négy göröggel, akik éppen fényképezték az eszményi tájat. A görögök közül kettőnek nagy, bozontos haja volt. Az a fajta már-már nőies hajviselet, amelyet nem értek, s tudok, nem vagyok hajlandó elfogadni. Aztán rövid gyaloglás után felvett egy valóban „nemzetközi autó”: a sofőr svájci volt, a társaságában utazott egy angol, meg egy francia nő. Azt mondták, Pristinában élnek és tudománnyal foglalkoznak. Nem derült ugyan ki, hogy milyen tudományágat művelnek, de hamarosan áttértünk a spanyolra, majd a portugálra. Nyelvismerettel náluk sem volt gond. „Törökök útján a Balkánon (27.)” bővebben

A hősök emlékezete

E század katonái a boldog békeidők vége felé, 1914 tavaszán nem sejthették, hogy az utolsó száz naphoz még hozzáadódik négy és fél esztendő háborúskodás (www.fortepan.hu)

Száz évvel ezelőtt tört ki az első világháború, az a romlássorozat, amely aztán szétfeszegette az államformát, amelyben Magyarország oly hosszú időn át élt és működött, s gyakorlatilag felszámolta az ezeréves határokat; a terület kétharmada elveszett, a magyar ajkú lakosság egyharmada pedig a határokon kívülre szorult a háborút lezáró szerződések nyomán. Ezt a traumát a nemzet azóta sem heverte ki. „A hősök emlékezete” bővebben

Szeretni kell ezt a népet

Id. Hegyi István szívügyének tekintette a népszolgálatot, 1940 és 1944 között nem mozdult el akkori szolgálati helyéről, Petekről; később évtizedeken át lelkész-esperesként működött Székelyudvarhelyen; 1989 őszén - több jeles erdélyi személyiséggel együtt - maga is aláírta a falurombolás, a totalitárius rendszer ellen tiltakozó és Tőkés László temesvári református mellett kiálló petíciót

Születésének századik, halálának tizedik évfordulója alkalmából az Udvarhelyszéken és Erdélyben széles körben ismert és köztiszteletnek örvendő református esperes-lelkipásztorra emlékezünk. „Szeretni kell ezt a népet” bővebben

Negyedszázados Hazanéző

A Hazanéző grafikai megjelenése 1990 óta majdnem változatlan, csak annyi módosítást ejtettek rajta, amennyit a fejlődő nyomdatechnika kínált és megkövetelt

Annak idején az alapítóknak, Ambrus Lajosnak és Bölöni Domokosnak talán meg sem fordult a fejében, hogy a Firtos Közművelődési Egylet és az általa megjelentetett Hazanéző című folyóirat huszonöt év múltán is él és virul, s valóban használ, visszapillantásra, otthoni vizsgálódásra készteti a korondiakat és a sóvidékieket, s nemcsak őket, hanem mindazokat, akik kívülállóként szerelmesei ennek a tájnak. „Negyedszázados Hazanéző” bővebben

Íróutaztató kétlaki író

Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író egy ideje roppant érdekes dologgal foglalkozik: írókat utaztat Erdélyben, és ennek ürügyén író-olvasó találkozók hosszú sorát valósította meg az utóbbi másfél-két esztendőben. Ez a rendezvénysorozat kuriózumnak számít. „Íróutaztató kétlaki író” bővebben

Szent Anna-tó. Anno 1981. (1.)

A Szent Anna-tónál tartott 1981-es augusztusi tábor, amelyet a belügyi szervek szétvertek, igen sok résztvevőnek egy életre meghatározta a sorsát. Én magam valahogy kimaradtam 1981 nyarán ebből a„buliból”, de nem mindenki úszta meg ilyen könnyen. „Szent Anna-tó. Anno 1981. (1.)” bővebben

Törökök útján a Balkánon (26.)

A város maga az út két oldalán helyezkedik el magas hegyek között. A lakosság muszlim. Tudtam, hogy itt feltétlenül meg kell nézni a fából készült Kurčanska dzsámit, II. Murat szultám dzsámiját és a Ganica kula nevű kőből rakott tornyot. Rožajéban két temető is van, egyik az út bal, a másik a jobb oldalán. „Törökök útján a Balkánon (26.)” bővebben

Régmúlt nyár, s tovatűnt pipacs

Nem akármilyen társaság koptatta egykor az udvarhelyi gimnázium padjait. A múlt század hatvanas éveinek elején költővé lévendők ballagtak el a vén falak közül, hogy messzire jussanak a tudás által, s szavaik által majd visszatérjenek. Pontosabban, az akkor igen határozottan a reáliák felé elmozduló középiskolában egy olyan erős irodalmár-társaság verődött össze, amely hasonszőrű, egyívású társakkal kiegészülve aztán a későbbiekben, Kolozsváron, igencsak fontos irodalomtörténeti eseményeknek lett a kiváltója. „Régmúlt nyár, s tovatűnt pipacs” bővebben

Hamvas románul

A 2014. évi bukaresti nemzetközi könyvvásáron, a sorban a kilencedik Bookfest-en – amelyet május 28. és június 1. között tartottak – került sor a Balassi Intézet bukaresti és sepsiszentgyörgyi intézetei szervezésében, a Donau Lounge Standon, Hamvas Béla A bor filozófiája című művének román nyelvű „ősbemutatójára”. Ennek aműnek a fordítója dr. Hubbes László Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa. „Hamvas románul” bővebben

Élő Székelyföld Füzetek

Térségünkben az a szokás, hogy különböző jeles alkalmakra, falunapokra, évfordulókra kiadványokkal jelentkeznek az önkormányzatok vagy a civil szervezetek. Időnként egy-egy jó szándékú helytörténész rukkol elő saját könyvével, amellyel az elődök emléke előtt tiszteleg. Ez a füzet-sorozat azonban teljesen más, nem az ünnepek hangulatánban, hanem a hétköznapokban „íródik”, az idők árnyoldalait is firtatja, s folyton a továbblépés lehetőségeit keresi majd. „Élő Székelyföld Füzetek” bővebben