Törökök útján a Balkánon (25.)

Berane főutcája egy 20. század elejéről való képeslapon

Szerb útitársam, aki a saját fajtáján kívül senkit nem szeretett, azért elmesélt egy történetet, amelyet érdemes volt megjegyezni. Volt egyszer egy Alekszandar Lekso Saičič nevű kapitány, aki az orosz-japán háború idején (1904-1905) az oroszoknál szolgált. „Törökök útján a Balkánon (25.)” bővebben

Kötetben Páll Lajos gyermekversei

A korondi Firtos Közművelődési Egylet által kiadott könyv

A korondi Firtos Művelődési Egylet Páll Lajos költő, festő posztumusz-kötetét jelentette meg a közelmúltban. A Kicsinéző címet viselő kiadvány gyermekverseket tartalmaz. „Kötetben Páll Lajos gyermekversei” bővebben

A közösségi ember magánya

Zászló, ami nincs

Új helyen, új környezetben találkozhattak június második felében Kubanek László képzőművész képeivel a székelyudvarhelyiek. A képzőművész látásmódja újszerű, de mégis ismerős. Olyan alkotóval van dolgunk, akiben mindig a valóság vetületei szülik a művészi, a képi lenyomatokat, s ezek nem akármilyen üzenetek, hanem viszonylag könnyen dekódolhatók, ha megfelelő optikán át szemléljük őket.  „A közösségi ember magánya” bővebben

Katonák – együtt az apák és fiak

Az előadás régi/új plakátja

A Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége Chotek Zsófia ellen elkövetett merénylet – 1914. június 28. – képezte az első világháborút kirobbantó indokot. Erre a magyarság számára oly tragikus kimenetelű eseménysorra, a nagy világégésre emlékezett a Pipacsok Táncegyüttes a huszonegy évvel ezelőtt bemutatott Katonák című egészestés műsor felújításával Székelykeresztúron.  „Katonák – együtt az apák és fiak” bővebben

Borzongás Nagy Koppány Zsolttal

Nagy Koppány Zsolt - regényíró és "titkos hivatalnok"

„Az ezredforduló előtt született? Kezdjen aggódni!” – Hivatali patkányok, lomha közszolgák és a versenyszféra kiskirályai egyaránt szereplői Nagy Koppány Zsolt új regényének. A Nem kell vala megvénülnöd 2.0 vitriolos humorral és lendületes pontossággal teremt meg egy groteszk világot, amelyik vészesen hasonlít jelenünkre olvassuk a könyvről szóló ajánlóban. A jeles prózaíró csütörtökön, június 26-án, este 8 órakor találkozik olvasóival a székelyudvarhelyi G. Caféban. Az est házigazdája és Nagy Koppány Zsolt beszélgetőpartnere Kudelász Nóbel író, szerkesztő.  „Borzongás Nagy Koppány Zsolttal” bővebben

A kiegyezés kora (1.)

A Osztrák-Magyar Monarchia közös címerét 1868-ban hagyta jóvá az uralkodó, 1918-ig szolgált

A közelmúltban tartották A magyar nemzet története című sorozat  kilencedik előadását, amelyben dr. Csapó Csaba történész, egyetemi docens (ELTE) beszélt erről a nemzetünk történetében oly fontos korszakról. Az előadásokat a Balassi Intézet Magyarország Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja szervezi.  „A kiegyezés kora (1.)” bővebben

Karácsony Gyula Művelődési Ház lesz Csinódban

A népi építészet remekeit ezen a félreeső helyen ma is nagy szeretettel gondozzák és használják az ott lakók

A Csíkszentgyörgyhöz tartozó Csinód tanyán ünnepre készülnek: június 17-én, kedden 10 órától tartják a kultúrotthon névadó ünnepségét. Az intézmény felveszi a tanya egykori mesemondójának, népzenészének, a 15 éve elhunyt Karácsony Gyulának a nevét.  „Karácsony Gyula Művelődési Ház lesz Csinódban” bővebben

Törökök útján a Balkánon (24.)

A város nem túl nagy - mintegy tizenötezren lakják -, de igen rendezett

Már bent jártunk Cetinjében, amikor a sofőr felébresztett. Valaha itt volt a fővárosa Montenegrónak, fájdalom, hogy ma már nem az, mert igen ügyesen megtervezett és kedves város. „Törökök útján a Balkánon (24.)” bővebben

Trianon és az egyszemélyes színház

Az önmagával szomszédos Magyarország a trianoni békediktátum (1920. június 4.) után

A most záruló színházi évad előtt jelentette be Kulcsár-Székely Attila, hogy egy évre alkotói szabadságot „vesz ki” a Tomcsa Sándor Színháztól, mert olyan feladatok előtt áll, amelyekhez teljes ember kell. „Trianon és az egyszemélyes színház” bővebben

Székely Kártya a láthatáron

Gyöngyössy János, a kártya megálmodója (Simó Márton felvétele)

„Óriási kártyacsaták, vidám, hangos társaságok, dohányfüstös szalonok zöld posztóval borított kártyaasztalai, bűvészek szédítő trükkjei, jóslás, kártyavetés, hamiskártyások nagy csalásai, féktelen játékszenvedély, vagyonok elherdálása, az utolsó ruhadarab elvesztése… – mondta Gyöngyössy János mérnök-grafikus beszélgetésünk bevezetőjeként – És még mennyi jó és rossz dolog köthető a kártyához!” „Székely Kártya a láthatáron” bővebben