… a kultúra otthona
A Román Televízió által 2011. szeptemberében sugárzott Neagu Djuvara-interjú némiképp rövidített és szerkesztett változata sokat segít a jeles alkotó emberi tulajdonságainak és az általa képviselt intellektuális álláspont megértésében.
Bő harminc esztendővel ezelőtt mondta egyik kedves tanárom, hogy „a történettudomány a nemzetek szemétládája”. Ez még egy olyan korban hangzott el, amikor csak egyfajta, ferde és ellenőrzött történelmet tanítottak nálunk, amelyet alávetettek a dákoromán kontinuitásnak és a marxista dialektikának. A magyar tannyelvű iskolák számára kiadott tankönyvek semmire nem voltak alkalmasak, hiszen ideológiát szajkóztak, s a román iskolákban használt, a „kanonizált” változat szöveghű fordításai voltak. „A románok története – Neagu Djuvara nyomán” bővebben
A Székelyföld című folyóirat frissen megjelent decemberi számának bemutatójára került sor 2012. december 11-én, kedden 18 órától a székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében. A folyóirat főszerkesztője, Lázár László röviden ismertetette a kiadványt, annak szerkezetét, illetve az újonnan indított ALMA MATER rovatot, amelyben most a DEÁK IMRE nyugalmazott matematikatanárral készült interjú olvasható. „A Székelyföld estje Udvarhelyen” bővebben
Miklós Leventével, az Udvarhely Táncműhely hét éve hivatalban levő vezetőjével a IV. Össztánc Ősszel című rendezvénysorozatról, és arról az időszakról beszélgettünk, amelyet az intézmény élén töltött. Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala nem kívánja meghosszabbítani a szerződését, megbízása 2012. december 31-én lejár. „Az életkörök hétéves periódusai” bővebben
Film készül a megyénkben lévő tanyák mindennapjairól, Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont anyagi támogatásával. A dokumentumfilmes Fábián Kornélia szerkesztő és Jakab Ervin operatőr társaságában Pálpatakára. „Pálpataka őszi arcáról” bővebben
A frissen elmúlt ezredév utolsó évszázadának nyolcvanas éveiben nagy szerencsének számított, ha egy műszaki értelmiségi nem a Kárpátokon túlra, hanem az otthonához közelebbi helyre került. László Csabát (1960, Brassó) 1985-ben mérnök-gyakornokként Székelykeresztúrra helyezték, „A Pipacsok huszonöt éve” bővebben
Egy nő ki akar ugrani az ablakon, ám megakadályozzák. Évek telnek el – mint utólag megtudjuk – és az említett hölgy már nem a maga, hanem mások életére tör. „A kis fekete notesz” bővebben
Határozottan jót tett a Tomcsa Sándor Színház rejtőzködő bemutatójának, a Fösvény című komédiának, hogy már a múlt évad zárásakor, június végén játszották, s augusztusban, a városnapok alkalmával is elővették vagy kétszer. Vélhetően még pár ráncfelvarró próba is történt, amikor újabb rendezői elképzeléseket, apró színészi finomságokat adtak hozzá, úgyhogy a produkció a „rendes” bemutató után egy jól begyakorolt, fénykorának jegyeit mutató darab, amely férfiúi vagy asszonyi életének derékidejét éli, amikor még szép és viszonylag könnyen zajlik minden a földi létben. Az udvarhelyi társulat által játszott darab valóban érett. „Víg és jó – A fösvény” bővebben
Be kell vallanom, hogy gyerekkoromban Málnás mindössze egy borvízcímkét, és az utazásaim során időnként felbukkanó helységnévtáblát jelentette számomra, hogy aztán mintegy harminc évre teljesen kikerüljön a látókörömből. Éppen ezért, amikor Kovács Attila, a helyi iskola igazgatója, felhívta a figyelmemet a most megjelent albumra (Kovács Endre: Málnás – a dolgok állása, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2012.) érdeklődéssel, és azzal az izgalommal vettem kézbe a kötetet, amelyet egy ismeretlen ismerős szokott kiváltani az emberben. „A dolgok állása” bővebben
Nincs oxigén, nincsenek élőlények és ember is kevés. Nem népesítettünk be idegen bolygókat, a szokásos fehér űrhajós ruhát látjuk csupán, funkcionalitásra korlátozódó berendezési tárgyakat és gépeket. Megoldódott ugyanis az energiahiány: a Holdról érkezik az utánpótlás. „Eljövendő szép napok” bővebben