A helyi univerzum megközelítése

A belvárosi református templom Székelyudvarhelyen, ahogy Kelemen Albert látja

Ha értelmezni próbáljuk azt a kifejezést, hogy ’totál lokál’ – amelyet címként visel Kelemen Albert kiállítása –, akkor azonnal arra gondolhatunk, hogy az alkotó teljesen elmerül a kisvilágban, ahol él, azonosul a provinciával, és onnan szemlélve a kintit, legszűkebb élőhelyét origóként értelmezi. És ez felülír mindent.  „A helyi univerzum megközelítése” bővebben

Törökök útján a Balkánon(14.)

Egy kicsit agresszív reklám, de a helyi termék mindennél fontosabb

Miután megnéztem Tito marsall szobáját, egyenruháját, kedvenc fegyvereit, nyergét, s egyéb személyes tárgyát, úgy éreztem, hogy kicsit belefáradtam immár a múzeumlátogatásba. Olyan hatalmas volt az a sokféle hadi témával foglalkozó gyűjtemény, hogy egy szuszra nem is lehetett végignézni. Úgyhogy szünetet adtam magamnak egy idő után, és kimentem az udvarra levegőzni. Ott egy idős, ám nagyon barátságos kínai férfi buzgón fényképezte a tankokat. Nagyra értékelte a kínai tudásomat, rögtön névjegyet húzott elő és meghívott Kínába. Ki tudja? Megtörténhet, hogy egyszer teljesül ez a vágyam is! Jól eltettem a névjegyet, gyűjtöm az ilyen kapcsolatokat, hiszen ezekből a személyes találkozásokból szokott kialakulni az a kapcsolati háló, amely segít majd bejárni egy-egy országot. „Törökök útján a Balkánon(14.)” bővebben

Madéfalvát eltiporni…

A közelmúltban emlékeztek a Siculicidiumra Madéfalván és Csíkszeredában. A könyvbemutató és a kiállítás is a 250. évfordulóhoz kapcsolódó rendezvények sorába illeszkedik

A Siculicidium („madéfalvi veszedelem”) 250. évfordulójára jelent meg Móser Zoltán fotóművész és Tamás Menyhért költő Holtak vigasza (Pro Print Kiadó, Csíkszereda, 2013) c. albuma, amelynek ünnepélyes bemutatójára 2014. január 5-én, Madéfalván került sor, míg az eredeti képekből készült – és az albuméval azonos címet viselő – kiállítást január 7-én nyitották meg a csíkszeredai Székelyföld folyóirat Galériájában, a szerzők jelenlétében. „Madéfalvát eltiporni…” bővebben

Törökök útján a Balkánon (13.)

A vár ma hadtörténeti és -technikai múzeumnak ad otthont

Kimostam a holmim a Dunában és azonmód, úgy vizesen magamra is öltöttem. A parkban az egyik padon egy titkárnő-féle lány meditált a hajókürtök és kopácsolás zajára. Nagy ívben elkerültem, majd egy kőbánya tűnt fel a közelben és máris Belgrádban voltam. „Törökök útján a Balkánon (13.)” bővebben

Törökök útján a Balkánon (12.)

Az egykori város mára egybeépült a szerb fővárossal

Hirtelen felindulás vezérelhetett, mert Horvátországból ismét átmentem Szerbiába, s immár nem a vajdasági részek vonzottak, hanem Nándorfehérvár, hiszen ott is rengeteg török építészeti emléket látni. Szerbiában a török hódoltság nem másfél évszázadig, hanem sokkal tovább tartott. Igen jelentékenyek a nyomok, s a török befolyás – túlzások nélkül – még ma is igen jelentős. Vagy csak most van erősödőben? „Törökök útján a Balkánon (12.)” bővebben

Karácsony a Gerebennel

Legényes

Idén úgy alakult, hogy a Székelyudvarhelyen működő három ifjúsági néptánc-együttes közül a Gereben Néptáncegyüttes előadása volt a legutolsó a gálaelőadások sorában. Köztudott, hogy a Boróka, a Kékiringó és a Gereben együttesek között létezik egy egészséges versengés, aminek az a természetes következménye, hogy mindig a jóra, s a még jobbra törekednek.

„Karácsony a Gerebennel” bővebben

Siculicidium 250. – pályázat

A madéfalvi emlékmű avatása (1905)

A Balassi Intézet – Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja és Madéfalva Polgármesteri Hivatala a „madéfalvi veszedelem” 250. évfordulója alkalmából képzőművészeti pályázatot hirdet. „Siculicidium 250. – pályázat” bővebben

Az anyatejtől az anyaföldig

Sokszáz fényképfelvétel készült az operatőri munka mellett

In memoriam Ozsváth Pál

Pali bácsit a fél város ismerte. Nemcsak karakteres bajusza és kiterjedt fotográfusi munkássága, meg operatőri tevékenysége miatt, de ma már deres hajú szakiskolai növendékek egész évfolyamai is szívesen, jó emlékeket őrizve gondolnak vissza rá Székelyudvarhelyen és a környéken, hiszen hosszú időn át oktatómesterként dogozott. A televíziózással 1969-ben került kapcsolatba, amikor a Román Televízió Magyar Adása szerződést kötött véle riportok és tudósítások készítésére. „Az anyatejtől az anyaföldig” bővebben

Össztánc ősszel 5. (3. nap)

Az előadás plakátja

A harmadik és egyben utolsó napon is két rendezvényt szerveztek. Az Égvilág zenekar A medve nem játék című, gyermekeknek szánt programot és záróeseményként a Háromszék Táncegyüttes mutatta be a Tékozló fiú című „sorsjátékot”. „Össztánc ősszel 5. (3. nap)” bővebben

Össztánc ősszel 5. (2. nap)


Jelenet az előadásból (Fotó: www.marosme.ro)

A Fekete Piros című előadás valóban azokat a tartalmakat hordozta, amelyekre számítottunk. A díszletnek – egy forgatható, görgőkön mozgó piros-fekete paraván – nemcsak térelválasztó funkciója volt időnként, hanem mintha idősíkokat szelt volna ketté. „Össztánc ősszel 5. (2. nap)” bővebben