{"id":5989,"date":"2013-07-01T04:49:41","date_gmt":"2013-07-01T04:49:41","guid":{"rendered":"http:\/\/kulturhon.szhblog.ro\/?p=5989"},"modified":"2013-07-01T04:49:41","modified_gmt":"2013-07-01T04:49:41","slug":"torokok-utjan-a-balkanon-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/?p=5989","title":{"rendered":"T\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u00fatj\u00e1n a Balk\u00e1non (2.)"},"content":{"rendered":"

<\/span><\/p>\n

\"\"<\/a>
Idrisz Baba t\u00fcrb\u00e9je P\u00e9csett<\/figcaption><\/figure>\n

Hideg, szemerk\u00e9l\u0151 es\u0151ben sz\u00e1lltam le a buszb\u00f3l. Az id\u0151j\u00e1r\u00e1s mintha a londoni \u00e9destestv\u00e9re lett volna, az es\u0151 \u00e9s a hideg, mintha a b\u0151r\u00f6m al\u00e1 akart volna furakodni. A csontjaim is val\u00f3s\u00e1gosan magukba sz\u00edvt\u00e1k a hajnali nedvess\u00e9get, \u00fagyhogy gyorsan haszn\u00e1latba vettem a hossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta „ment\u0151mell\u00e9nyk\u00e9nt” szolg\u00e1l\u00f3 orosz pufajk\u00e1t\u2026. <\/span><\/p>\n

P\u00e9cs<\/strong><\/p>\n

Reggel f\u00e9l h\u00e9tkor m\u00e9g el\u00e9g kevesen j\u00e1rk\u00e1ltak gyalogosan az utc\u00e1kon, de az\u00e9rt ker\u00fclt ember, akit\u0151l megk\u00e9rdezhettem, hogy merre van a v\u00e1rosk\u00f6zpont \u00e9s G\u00e1zi Pasa dzs\u00e1mija, azaz a belv\u00e1rosi katolikus templom. Valami rendezv\u00e9nyf\u00e9le el\u0151k\u00e9sz\u00fcletei zajlottak, mert rusnya b\u00f3d\u00e9kkal pakolt\u00e1k tele a teret\u2026<\/p>\n

\"\"<\/a>
A t\u00f6r\u00f6k \u00e9s az eur\u00f3pai \u00e9p\u00edt\u00e9szet elemei \u00f6tv\u00f6z\u0151dnek itt: P\u00e9csett a mai belv\u00e1rosi Gyertyaszentel\u0151 Boldogasszony-templomot dzs\u00e1minak \u00e9p\u00edttette G\u00e1zi K\u00e1szim pasa 1543-1546 k\u00f6z\u00f6tt a XII. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Szent Bertalan-templom k\u00f6veib\u0151l <\/figcaption><\/figure>\n

A nagy dzs\u00e1mit el\u00e9g sz\u00e9pen helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, s noha m\u00e1r 1702 \u00f3ta kereszty\u00e9n templom, a t\u00f6r\u00f6k \u00e9p\u00edt\u00e9szeti jeleket nem siker\u00fclt elt\u00fcntetni r\u00f3la. Az 1543 \u00e9s 1546 k\u00f6z\u00f6tt emelt \u00e9p\u00fclet ki\u00e1llotta az id\u0151k pr\u00f3b\u00e1j\u00e1t, a sok h\u00e1bor\u00faskod\u00e1st, t\u0171zv\u00e9szt \u00e9s emberi gyarl\u00f3s\u00e1got, a katolikus bigotts\u00e1got is. A Memi pasa f\u00fcrd\u0151je m\u00e1r nem volt ilyen szerencs\u00e9s, mert annak csak az alapjai maradtak meg, csak sejteni lehet, hogy hol mi volt, hol volt. 1702-ben, a nagy visszafoglal\u00e1skor a cs\u00e1sz\u00e1riak \u00fagy elrontott\u00e1k a v\u00e1ros v\u00edzvezet\u00e9k\u00e9t, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k k\u00e9nytelenek voltak feladni Pecsujt – ez P\u00e9cs t\u00f6r\u00f6k neve -, a b\u00e9ke sziget\u00e9t, ahol sz\u00e1z \u00e9vig volt vir\u00e1gz\u00f3 \u00e9s gazdag a v\u00e1ros a t\u00f6r\u00f6k uralom alatt. Tal\u00e1n ekkor romlott el a hamam – azaz a f\u00fcrd\u0151 – v\u00edzvezet\u00e9ke is, tal\u00e1n ezzel magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy senki nem gondolt a nagyszer\u0171 int\u00e9zm\u00e9ny \u00fczemeltet\u00e9s\u00e9re, tov\u00e1bbfejleszt\u00e9s\u00e9re. Vagy tal\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ut\u00e1n bet\u00f3dul\u00f3 gy\u00fclev\u00e9sz n\u00e9pet nem \u00e9rdekelte a f\u00fcrd\u0151 \u00e9s a tiszt\u00e1lkod\u00e1s? A kereszt\u00e9ny papokat mindenesetre hidegen hagyta a f\u00fcrd\u0151 sorsa, hiszen m\u00e1r azel\u0151tt is b\u0151szen hirdett\u00e9k, hogy meztelen\u00fcl mutatkozni, f\u00fcrdeni, tiszt\u00e1lkodni b\u0171n \u00e9s erk\u00f6lcstelens\u00e9g. A kr\u00f3nik\u00e1sok nem jegyezt\u00e9k fel, de biztos vagyok benne, hogy nem csak a p\u00f3rn\u00e9p nyaka volt varas, hanem m\u00e9g a tiszteletre m\u00e9lt\u00f3 kanonok \u00e9s pr\u00e9post ut\u00e1n is szotyogott a tet\u0171, pattogott a bolha. Gondolom, a f\u00fcrd\u0151 k\u00f6veit sz\u00e9thordt\u00e1k \u00e9s \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekhez haszn\u00e1lt\u00e1k, mint ahogy az ilyenkor t\u00f6rt\u00e9nni szokott a gazd\u00e1tlan \u00e9p\u00fcletekkel.<\/p>\n

\"\"<\/a>
Germanus Gyula szem\u00e9lyes t\u00e1rgyai<\/figcaption><\/figure>\n

A Jakov\u00e1li Hassz\u00e1n dzs\u00e1miba szerencs\u00e9re azonnal bek\u00f6lt\u00f6ztek a kereszt\u00e9nyek, akik azt\u00e1n \u00f6ssze-vissza alak\u00edtgatt\u00e1k az \u00e9p\u00fcletet. Az \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9sek dac\u00e1ra a 16. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9p\u00edtett dzs\u00e1mi ma Magyarorsz\u00e1g legjobb \u00e1llapotban fennmaradt \u00e9p\u00edt\u00e9szeti eml\u00e9ke a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g kor\u00e1b\u00f3l. Megvan a minaretje is, ez 22 m\u00e9ter magas, amelynek k\u00f6rerk\u00e9ly\u00e9re 87 l\u00e9pcs\u0151fokon lehet feljutni. A G\u00e1zi Kaszim pasa dzs\u00e1mij\u00e1nak m\u00e1r nincs minaretje. \u00a0Ez ut\u00f3bbiba valamilyen \u00fcnneps\u00e9g miatt nem mehettem be, a Jakov\u00e1li Hassz\u00e1n pasa dzs\u00e1mit is csak k\u00edv\u00fclr\u0151l szeml\u00e9lhettem, mert m\u00e9g z\u00e1rva volt. Addig is elmentem, hogy megkeressem Idrisz Baba t\u00fcrb\u00e9j\u00e9t. Sok kacskaring\u00f3z\u00e1s ut\u00e1n r\u00e1tal\u00e1ltam, a j\u00e1r\u00f3kel\u0151k, akiket k\u00e9rdeztem, azt sem tudt\u00e1k, mi a t\u00fcrbe, \u00edgy az int\u00e9zm\u00e9ny, a gyermekk\u00f3rh\u00e1z ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151dtem, amely a k\u00f6zel\u00e9ben m\u0171k\u00f6dik\u2026 Esett az es\u0151 \u00e9s \u00e1ztam, ha akartam, ha nem, de az es\u0151kab\u00e1t valamennyire megv\u00e9dett. A t\u00fcrb\u00e9hez nem tudtam k\u00f6zel menni, mert a kapus nem tal\u00e1lta a kulcsot, amivel kinyissa a k\u00f3rh\u00e1z kertj\u00e9t…<\/span><\/p>\n

\"\"<\/a>
Germanus Gyula (1884-1979) felvett nev\u00e9n: Julius Abdulkerim Germanus, magyar orientalista, irodalm\u00e1r, nyelv\u00e9sz, politikus, egyetemi tan\u00e1r, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1n (MTA) k\u00edv\u00fcl sz\u00e1mos eur\u00f3pai \u00e9s arab tudom\u00e1nyos t\u00e1rsas\u00e1g tagja<\/figcaption><\/figure>\n

A mostani k\u00f3rh\u00e1z ter\u00fclet\u00e9n a t\u00f6r\u00f6k id\u0151kben temet\u0151 volt, itt \u00e9rt v\u00e9get a v\u00e1ros. A t\u00fcrb\u00e9t k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 1591-ben \u00e9p\u00edthett\u00e9k, s itt temett\u00e9k el Idrisz Bab\u00e1t, aki „veli”, azaz szent \u00e9let\u0171 ember volt. Magyarorsz\u00e1gon k\u00e9t t\u00fcrbe van, Bud\u00e1n G\u00fcl Baba t\u00fcrb\u00e9je \u00e9s a m\u00e1sik itt, P\u00e9csen. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k uralmuk lej\u00e1rta ut\u00e1n, de m\u00e1s muszlimok is, mind a kett\u0151h\u00f6z elzar\u00e1ndokoltak. A T\u00fcrbe megl\u00e1togat\u00e1sa ut\u00e1n a Tettye nev\u0171 hegyre mentem, hogy megn\u00e9zzem a „tekk\u00e9t”, a dervis-kolostort, amit Szatm\u00e1ri Gy\u00f6rgy p\u00fcsp\u00f6k renesz\u00e1nsz palot\u00e1j\u00e1b\u00f3l alak\u00edtottak \u00e1t a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k. Nem sok l\u00e1tnival\u00f3 maradt bel\u0151le, csak komor romok meredeztek az \u00e9g fel\u00e9, egy cs\u00fanya vasfal \u00e9s vassz\u00e9kekkel megrakott t\u00e9r. J\u00f3 sok id\u0151t elvesztegettem a tekke keresg\u00e9l\u00e9s\u00e9vel. Nem volt P\u00e9cs-t\u00e9rk\u00e9pem, \u00edgy k\u00e9rdez\u0151sk\u00f6dve araszolgattam a c\u00e9lom fel\u00e9. K\u00f6zben megn\u00e9ztem az iskol\u00e1sok tabl\u00f3k\u00e9peit. Csupa szerb \u00e9s n\u00e9met nev\u0171 magyarok, recseg\u0151, ropog\u00f3, sok-sok m\u00e1ssalhangz\u00f3s \u00a0csal\u00e1dnevekkel. Tal\u00e1lkoztam egy kend\u0151s muszlim n\u0151vel, odasz\u00f3ltam neki t\u00f6r\u00f6k\u00fcl, majd arabul is, de szeg\u00e9nyke megijedt, \u00e9s elfutott. \u00dagyhogy t\u00f6bbi nyelvet v\u00e9gigpr\u00f3b\u00e1lni m\u00e1r nem volt id\u0151m\u2026<\/span><\/p>\n

\"\"<\/a>
Germanus \u00e1tt\u00e9rt a muszlim hitre, teljesen azonosult a kutat\u00e1si t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pez\u0151 kult\u00far\u00e1val<\/figcaption><\/figure>\n

Hamarosan egy sz\u00edr \u00e9tterem ker\u00fclt utamba, bej\u00e1rata el\u0151tt Deir \u00e9s Zor-i r\u00f3mai v\u00edziker\u00e9k m\u00e1solat\u00e1val, arab nyelv\u0171 t\u00e1bl\u00e1csk\u00e1val. Bel\u00e9ptem oda \u00e9s „szal\u00e1mmal” k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6ttem a bent l\u00e9v\u0151 f\u00e9rfiakat. Ketten visszav\u00e1laszoltak. Sz\u00edrek. \u0150k azt\u00e1n hamarosan els\u00edrt\u00e1k, hogy Damaszkusz nincs t\u00f6bb\u00e9, Deir \u00e9s Zor sem l\u00e9tezik m\u00e1r.<\/p>\n

Vettem egy k\u00f6t\u00e9s retket \u00e9s egy joghurtot a k\u00f6zeli boltban. Otthoni birkakolb\u00e1sszal \u00e9s keny\u00e9rrel fogyasztottam el. Egy kisvend\u00e9gl\u0151t is \u00fatba ejtettem, ahol kinyittattam egy kukoricakonzervet. Ezut\u00e1n visszat\u00e9rtem a Jakov\u00e1li Hassz\u00e1n dzs\u00e1mihoz. Addigra kinyitott\u00e1k. Egy t\u00e1bl\u00e1n felirat hirdette, hogy a h\u00edv\u0151k elmondhatj\u00e1k itt a p\u00e9nteki im\u00e1t \u00e9s meghallgathatj\u00e1k a szentbesz\u00e9det. Jegyv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n egy magyar\u00e1z\u00f3 ember szeg\u0151d\u00f6tt mell\u00e9m \u00e9s lelkesen kalauzolni kezdett. Egy \u00fcveges ki\u00e1ll\u00edt\u00f3teremben mutogatni kezdte a hit \u00f6t pill\u00e9r\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 arab feliratokat. Hamar leintettem, hogy ne is mondja, hisz olvasom magam is. \u00c9s megtoldottam: \u201eAn Ebi a Abdurrehmen Abdullah ibn Bin Omar bnel Khattab, Radi Allahu wa wn hume qal, Semi hatu rasul Allah, Salallah wa aleihi wa sellem he ya qal:\u00a0Buniyal islamu ala chams, shehedet. Alla illaha illallah wa anna Muhammeded rasul Ullah, wa iqamis Saleh, wa itais zeke, wa hajjelbeyt wa Sawmi Ramadan.\u201d <\/span>Vagyis: „Abu Abdurrahman Abdullah bin Omar bnel Khattabt\u00f3l, Allah kedvelt pr\u00f3f\u00e9t\u00e1j\u00e1t\u00f3l val\u00f3 besz\u00e9d. \u00d6t\u00f6n \u00e9p\u00fclt az Iszl\u00e1m, a k\u00e9t tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tel tan\u00fas\u00edt\u00e1sa: Nincs m\u00e1s Isten Allahon k\u00edv\u00fcl \u00e9s Mohamed az \u0151 pr\u00f3f\u00e9t\u00e1ja\u201d, az im\u00e1ds\u00e1g betart\u00e1sa, a Zak\u00e1t megad\u00e1sa, a Ramad\u00e1n b\u00f6jt\u00f6l\u00e9se \u00e9s a zar\u00e1ndokl\u00e1s megtev\u00e9se, annak, aki ezt anyagilag megteheti.”<\/span><\/p>\n

A n\u00e9mileg \u00e1talak\u00edtott dzs\u00e1mi el\u0151ter\u00e9ben plak\u00e1tok \u00e9s k\u00e9pek hirdett\u00e9k annak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, azt\u00e1n a t\u00fckr\u00f6s-tr\u00fckk\u00f6s ki\u00e1ll\u00edt\u00f3teremben megn\u00e9ztem 20 ez\u00fcst akcs\u00e9t. Ebb\u0151l a p\u00e9nzb\u0151l 3 akcse napi zsoldot kapott a janics\u00e1r, 5-7 akcs\u00e9t a m\u00fcezzin, 20-30 ezer akcs\u00e9t j\u00f6vedelmezett \u00e9vente egy-egy jobbacska f\u00f6ldbirtok. L\u00e1ttam m\u00e9g Germanus Gyula zar\u00e1ndokt\u00e1sk\u00e1j\u00e1t, zar\u00e1ndokk\u00f6v\u00e9t, ihr\u00e1mj\u00e1t – ez a Mekk\u00e1ba igyekv\u0151k zar\u00e1ndok\u00f6lt\u00f6nye – \u00e9s tesbihj\u00e9t – imaf\u00fcz\u00e9r -, a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 olvas\u00f3tart\u00f3val. Ki\u00e1ll\u00edtott\u00e1k m\u00e9g a mehlevi dervisek viselet\u00e9t \u00e9s hangszereit. A sz\u00e9pen helyre\u00e1ll\u00edtott dzs\u00e1miban \u00e9lvezettel szeml\u00e9ltem a kibl\u00e1t, a mihr\u00e1bot \u00e9s a gazdagon faragott mimbert. A zom\u00e1ncozott f\u00e9m \u00e9s feh\u00e9r parul\u00e1n t\u00e1bl\u00e1kon Allah, Mohamed \u00e9s a kalif\u00e1k neveit olvashattam. Enn\u00e9l a dzsamin\u00e1l is volt temet\u0151, de a s\u00edrk\u00f6veket be\u00e9p\u00edtett\u00e9k k\u00f6zben a falakba. P\u00e1r s\u00edrk\u00f6vet az\u00e9rt l\u00e1ttam a minaret mellett. A k\u00eds\u00e9r\u0151emberrel id\u0151k\u00f6zben a t\u00f6rt\u00e9nelmen \u00e9s az iszl\u00e1mon \u00f6sszebar\u00e1tkoztunk, m\u00e9g azt is felaj\u00e1nlotta, hogy aut\u00f3val visszavisz a k\u00f3rh\u00e1zhoz \u00e9s kinyitja nekem a t\u00fcrb\u00e9t. A magasztos Allah akarat\u00e1b\u00f3l megker\u00fclt a kulcs, a der\u00e9k \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1gos fiatalember elmondta, hogy \u0151 f\u00e9lig afg\u00e1n, az apja a dari nyelvet besz\u00e9lte. A legtiszt\u00e1bb bar\u00e1ts\u00e1gban \u00e9s egyet\u00e9rt\u00e9sben \u00e9rt\u00fcnk a t\u00fcrb\u00e9hez. Am\u00edg a z\u00e1rral bajl\u00f3dott, elmondtam neki a pashtun valit, az afg\u00e1nok \u00edratlan t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t, miszerint a milmasti\u00e1t (vend\u00e9gszeretet), badah (bossz\u00fa) \u00e9s anavateit (mened\u00e9ket ny\u00fajt\u00e1s) minden afg\u00e1n betartani k\u00f6teles.<\/p>\n

\"\"<\/a>
A moh\u00e1csi csata helysz\u00edn\u00e9n felsz\u00ednre ker\u00fclt t\u00f6r\u00f6k akcs\u00e9k<\/figcaption><\/figure>\n

Idrisz Baba t\u00fcrb\u00e9j\u00e9t sz\u00e1mtalanszor \u00e1talak\u00edtott\u00e1k, ami\u00f3ta 1693-ban a jezsuit\u00e1k r\u00e1tett\u00e9k a kez\u00fcket, az\u00f3ta volt k\u00e1polna \u00e9s puskaporrakt\u00e1r is. Az ajt\u00f3k, ablakok m\u00e1r nem ott vannak, ahov\u00e1 eredetileg helyezt\u00e9k \u0151ket. Az ajt\u00f3ny\u00edl\u00e1st egy g\u00f3tikus k\u0151keret szeg\u00e9lyezi, ami m\u00e1r mag\u00e1ban k\u00e9sz csoda, hogy ideker\u00fclt. Ez a t\u00fcrbe 1901-ben nyerte el mostani alakj\u00e1t, akkor alak\u00edtott\u00e1k vissza t\u00fcrb\u00e9v\u00e9, ekkor tal\u00e1lt\u00e1k meg Idrisz Baba csontv\u00e1z\u00e1t, mint ahogy a G\u00fcl Bab\u00e1\u00e9t Bud\u00e1n. A t\u00fcrbe berendez\u00e9s\u00e9t a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k biztos\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n

Utaz\u00e1som el\u0151tt egy b\u00e1n\u00e1ti t\u00e1rsas\u00e1gnak afg\u00e1n kecsk\u00e9t f\u0151ztem, azt\u00e1n itt, P\u00e9csen tal\u00e1lkoztam egy afg\u00e1n fi\u00e1val, aki sz\u00edvest-\u00f6r\u00f6mest siet seg\u00edts\u00e9gemre. Semmi sincs v\u00e9letlen\u00fcl! K\u00f6zben el\u00e1llt az es\u0151, \u00edgy \u00e9lvezetesebb volt a szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s ebben a v\u00e1rosban, ahol a f\u00fcge \u00e9s a mandula is megterem. Egy f\u00e1r\u00f3l szedtem p\u00e1r mandul\u00e1t, ez a gy\u00fcm\u00f6lcs zsenge kor\u00e1ban magvast\u00f3l ehet\u0151. Sok a bodza arrafel\u00e9, \u00e9pp akkort\u00e1jt vir\u00e1gzott. P\u00e9cs egy\u00e9bk\u00e9nt sz\u00e9p v\u00e1ros, \u00fcgyes h\u00e1zak, gondozott utc\u00e1k, h\u00e1zsorok, palot\u00e1k l\u00e1that\u00f3k mindenfel\u00e9. Sz\u00edvesen lakn\u00e9k itt, ak\u00e1r le is telepedn\u00e9k ebben a v\u00e1rosban, ha a sors \u00fagy hozn\u00e1. A j\u00e1r\u00f3kel\u0151k azonban, hol sz\u00edv\u00e9lyesek, hol k\u00f6z\u00f6mb\u00f6sek voltak, sokan \u00e9rdektelen\u00fcl mentek el mellettem, an\u00e9lk\u00fcl, hogy figyelemre m\u00e9ltatn\u00e1nak, m\u00e9g csak a k\u00e9rd\u00e9seimre sem v\u00e1laszoltak, m\u00edg m\u00e1sok meg\u00e1lltak \u00e9s hosszan elbesz\u00e9lgettek velem. Egy\u00e9bk\u00e9nt azt tapasztaltam, hogy t\u00f6bbnyire a fiatalok k\u00f6z\u00f6ny\u00f6sek \u00e9s \u00e9rdektelenek\u2026 Vir\u00e1gzott az ak\u00e1c is, a tavasz ereje \u00e1radt sz\u00e9t a leveg\u0151ben\u2026 A belv\u00e1rosban sok az \u00fczlet \u00e9s \u00e9tterem. Evlija Cselebi nem hazudott, amikor besz\u00e1molt a l\u00e1tnival\u00f3kr\u00f3l, a t\u00f6r\u00f6k kori Pecsuj vir\u00e1gzott, amit le\u00edrt, az megvolt \u00e9s nyomokban megvan ma is, b\u00e1r a t\u00f6r\u00f6k kori \u00e9p\u00edt\u00e9szeti embereknek sem az id\u0151 sem ember nem kegyelmezett. Egy kicsi marad\u00e9k v\u00e1rfalat az\u00e9rt m\u00e9g l\u00e1thattam, kicsi h\u00e1zik\u00f3k simultak hozz\u00e1 k\u00edv\u00fcl-bel\u00fcl. A t\u00f6r\u00f6k k\u00fat sem az igazi, az eredeti valahol m\u00e1shol lehetett, de elk\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k.<\/p>\n

Elmentem a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sra \u00e9s fel\u00fcltem egy vonatra. Egy \u00f6regembernek olyan szaga volt, amilyent m\u00e1r r\u00e9g nem \u00e9reztem: \u00e9gett fa, \u00e9gett f\u0171zfavessz\u0151, \u00e1zott kukorica-kas \u00e9s r\u00e9gi padl\u00e1s-szaga volt. A szerelv\u00e9ny elindult \u00e9s \u00fagy nekidur\u00e1lta mag\u00e1t, hogy hamarosan gyorsvonatk\u00e9nt suhant tova mellett\u00fcnk a t\u00e1j\u2026<\/p>\n

Az \u00fati besz\u00e1mol\u00f3 els\u0151 r\u00e9sze itt<\/a> olvashat\u00f3. Hamarosan \u00fajabb helysz\u00ednekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1sokkal jelentkez\u00fcnk.<\/span><\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/a>
Tiszta, a rom\u00e1niai vonatokhoz k\u00e9pest eleg\u00e1ns szerelv\u00e9nyek \u00fczemelnek Magyarorsz\u00e1gon<\/figcaption><\/figure>\n

Berecz Edg\u00e1r<\/em><\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Hideg, szemerk\u00e9l\u0151 es\u0151ben sz\u00e1lltam le a buszb\u00f3l. Az id\u0151j\u00e1r\u00e1s mintha a londoni \u00e9destestv\u00e9re lett volna, az es\u0151 \u00e9s a hideg, mintha a b\u0151r\u00f6m al\u00e1 akart volna furakodni.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,3,14],"tags":[171,376,467,954,1260],"class_list":["post-5989","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb","category-epiteszet","category-riport","tag-berecz-edgar","tag-evlija-cselebi","tag-germanus-gyula","tag-pecs","tag-utazas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5989","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5989"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5989\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5989"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5989"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5989"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}