{"id":2313,"date":"2012-04-23T12:43:55","date_gmt":"2012-04-23T12:43:55","guid":{"rendered":"http:\/\/kulturhon.szhblog.ro\/?p=2313"},"modified":"2012-04-23T12:43:55","modified_gmt":"2012-04-23T12:43:55","slug":"hany-eves-koraban-halt-meg-vasarely","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/?p=2313","title":{"rendered":"H\u00e1ny \u00e9ves kor\u00e1ban halt meg Vasarely?"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a><\/strong><\/p>\n

Ha valaki hajlamos hinni a XIX. sz\u00e1zadi gy\u00f6ker\u0171 k\u00f6zkelet\u0171 v\u00e9leked\u00e9snek, miszerint a m\u0171v\u00e9szl\u00e9t k\u00e9z a k\u00e9zben j\u00e1r az anyagi nyomorral, akkor Vasarely \u00e9letrajza nem fogja ebb\u0151l ki\u00e1br\u00e1nd\u00edtani. Ugyanis h\u0151s\u00fcnk 22 \u00e9vesen 1400 frankkal \u00e9s nulla francia nyelvtud\u00e1ssal \u00e9rkezik P\u00e1rizsba megv\u00e1ltani a vil\u00e1got. Persze, a vil\u00e1got nemcsak P\u00e1rizsban lehet megv\u00e1ltani, de akkor t\u00e1jt, a XX. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben sokak sz\u00e1m\u00e1ra \u00fagy t\u0171nt, hogy ez ott \u00e9s akkor valami\u00e9rt k\u00e9zenfekv\u0151bb. Mindenesetre, az 1930-as P\u00e1rizsba k\u00f6lt\u00f6z\u00e9snek a vil\u00e1gmegv\u00e1lt\u00f3 \u00e1lmokon k\u00edv\u00fcl volt egy l\u00e9nyegesen er\u0151sebb ind\u00edt\u00e9ka is, m\u00e9gpedig az otthon igen kor\u00e1n megtapasztalt n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9s. Amikor egy csal\u00e1d a csal\u00e1di \u00e9kszerek eladogat\u00e1s\u00e1ba kezd, biztos jele annak, hogy korszakv\u00e1lt\u00e1shoz \u00e9rkezett. M\u00e1rpedig \u2013 amint k\u00e9s\u0151bb egy franciaorsz\u00e1gi interj\u00faj\u00e1ban elmondta \u2013 Vasarely csal\u00e1dja ekkor t\u00e1jt teljes cs\u0151dben volt, az anya eladott \u00e9kszereib\u0151l tengett\u00e9k \u00e9let\u00fcket. Az ifj\u00fa Gy\u0151z\u0151 egy csap\u00e1gygy\u00e1rban keresi a kenyer\u00e9t, amelynek a tulajdonosa hamar felfigyel grafikusi tehets\u00e9g\u00e9re \u00e9s rekl\u00e1mplak\u00e1tokat rendel t\u0151le. Ez egy olyan iskola sz\u00e1m\u00e1ra, amely a k\u00e9s\u0151bbiekben is gyakran seg\u00edti \u00e1t pillanatnyi anyagi neh\u00e9zs\u00e9geken. 1930-ban d\u00f6nt \u00fagy, hogy Franciaorsz\u00e1gba k\u00f6lt\u00f6zik, nemcsak az anyagi gondok el\u0151l, hanem az akkor a vil\u00e1g kultur\u00e1lis f\u0151v\u00e1ros\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 P\u00e1rizs m\u0171v\u00e9szekre gyakorolt vonzerej\u00e9nek is engedelmeskedve. Kezdeti p\u00e1rizsi id\u0151szaka nem tartozik a le\u00e1ny\u00e1lom-kateg\u00f3ri\u00e1ba, hiszen saj\u00e1t bevall\u00e1sa szerint olyannyira p\u00e9nzsz\u0171k\u00e9ben volt, hogy hagym\u00e1t \u00e9s zsirad\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl pir\u00edtott lisztet evett, kenyeret pedig hitelre v\u00e1s\u00e1rolt. \u201eInnen sz\u00e9p nyerni\u201d – tartja a n\u00e9pi b\u00f6lcsess\u00e9g. Nos, Vasarely \u201einnen\u201d nemcsak \u00fagy \u00e1ltal\u00e1ban nyer, hanem mindent megnyer. Sorsa ett\u0151l kezdve \u00fagy alakul, mint az egykori amerikai \u00e1lom: nekiv\u00e1g a szeg\u00e9ny fi\u00fa a vil\u00e1gnak, \u00fagy, hogy egyetlen vagyona a tehets\u00e9ge, s a vil\u00e1g hamarosan a l\u00e1bai el\u0151tt hever. Nyilv\u00e1n, ez a \u201ehamarosan\u201d is legal\u00e1bb egy negyedsz\u00e1zadot jelent, de tehets\u00e9g\u00e9t a tehets\u00e9gekre mindig is szuper\u00e9rz\u00e9keny p\u00e1rizsi m\u0171v\u00e9szk\u00f6r\u00f6k hamar fel- \u00e9s elismerik, \u00e9s mivel az az \u00fczleti \u00e9letben (azaz a rekl\u00e1mpiacon) is j\u00f3l kamatoztathat\u00f3, anyagi gondjai viszonylag hamar megsz\u0171nnek. Francia bar\u00e1tai n\u00e9mi irigys\u00e9ggel a hangjukban n\u00e9ha sz\u00f3v\u00e1 is teszik, hogy \u201eVas\u00e1nak k\u00f6nny\u0171, mert m\u00e1sod\u00e1ll\u00e1sa is van\u201d<\/em>… A gyors elismer\u00e9sben persze komoly szerepe van annak, hogy m\u0171v\u00e9szete befogad\u00e1s\u00e1nak \u00fatj\u00e1ban nem tornyosulnak nyelvi akad\u00e1lyok. Amik\u00e9nt \u0151 maga mondotta: \u201eA rajzoknak nincs sz\u00fcks\u00e9g\u00fck ford\u00edt\u00e1sra. Legyenek j\u00f3k avagy rosszak, de azonnal \u00e9rthet\u0151ek.\u201d<\/em> A sikert a p\u00e1lyat\u00e1rsak elismer\u00e9se, az anyagi j\u00f3l\u00e9tet pedig ekkor m\u00e9g a rekl\u00e1mipar sz\u00e1ll\u00edtja sz\u00e1m\u00e1ra. Hogy siker\u00e9nek \u00e9s beilleszked\u00e9s\u00e9nek gyorsas\u00e1g\u00e1r\u00f3l k\u00e9pet alkothassunk, nem \u00e1rt tudni, hogy n\u00e9gy \u00e9vvel Franciaorsz\u00e1gba k\u00f6lt\u00f6z\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en m\u00e1r k\u00e9t saj\u00e1t m\u0171helye, telefonja (telefontulajdonosnak lenni nem ugyanazt jelentette, mint manaps\u00e1g) \u00e9s egy aut\u00f3ja van. \u00c9s \u201et\u00f6k\u00e9letesen otthon \u00e9rzi mag\u00e1t\u201d v\u00e1lasztott haz\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n

Egyik francia m\u00e9ltat\u00f3ja, Fran\u00e7oise Taliano-des Garets, a Bordeaux-i Michel de Montaigne Egyetem oktat\u00f3ja, Vasarely \u00fatja az elismer\u00e9st\u0151l az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9sig<\/em> c. tanulm\u00e1ny\u00e1ban (ELTE, Bp., 2011) azt vizsg\u00e1lja, hogy k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl hatalmas \u00e9s eredeti tehets\u00e9g\u00e9n k\u00edv\u00fcl, mi volt m\u00e9g Vasarely siker\u00e9nek titka? \u00c9s arra a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sra jut, hogy h\u00e1rom tov\u00e1bbi kulcsa is van az \u0151 \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek: egy magyar \u201ekulcs\u201d, egy p\u00e1rizsi \u00e9s nemzetk\u00f6zi, \u00e9s egy intellektu\u00e1lis \u00e9s etikai \u201ekulcs\u201d.<\/p>\n

Magyarorsz\u00e1gi korszak\u00e1t \u0151 maga is ut\u00f3lag meghat\u00e1roz\u00f3nak tartotta m\u0171v\u00e9szete vonatkoz\u00e1s\u00e1ban. Az alapokat Budapesten, Bortnyik S\u00e1ndor Bauhaus iskol\u00e1j\u00e1ban kapta meg. Annak a Bortnyiknak a m\u0171hely\u00e9ben, aki maga is a Bauhaus-iskola alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak, Walter Gropiusnak a tan\u00edtv\u00e1nya, \u00e9s aki tov\u00e1bbadta saj\u00e1t tan\u00edtv\u00e1nyainak mindazt, amit a Kandinskivel, Kleevel, Gaboval \u00e9s Mondriannal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1saib\u00f3l mer\u00edtett. Vasarely k\u00e9t \u00e9vet t\u00f6lt Bortnyik iskol\u00e1j\u00e1ban \u00e9s itt tanulja meg fest\u0151i nyelvezet\u00e9nek egyszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9t. Azt\u00e1n a kor\u00e1bban m\u00e1r eml\u00edtett okok miatt Franciaorsz\u00e1gba emigr\u00e1l. Hogy mi\u00e9rt \u00e9ppen Franciaorsz\u00e1got v\u00e1lasztotta, err\u0151l \u00edgy vall: \u201eA francia kult\u00far\u00e1nak mindig is nagy preszt\u00edzse volt Magyarorsz\u00e1gon, ak\u00e1rcsak a vil\u00e1g sok m\u00e1s orsz\u00e1g\u00e1ban. A p\u00e1rizsi utaz\u00e1s hossz\u00fa ideig n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen volt ahhoz, hogy egy m\u0171v\u00e9sz vagy k\u00f6lt\u0151 igaz\u00e1n befutott\u00e1 v\u00e1ljon.\u201d <\/em>De a v\u00e1laszt\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt nemcsak e j\u00f3l hangz\u00f3, de nem t\u00fal mark\u00e1ns indok \u00e1ll, hanem az is, hogy Franciaorsz\u00e1g ugyanakkor Vasarely egyik nagy mester\u00e9nek, C\u00e9zanne-nak is a haz\u00e1ja, s tal\u00e1n a Mester ir\u00e1nt \u00e9rzett csod\u00e1lat\u00e1nak tudhat\u00f3 be, hogy alap\u00edtv\u00e1ny\u00e1t j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb \u00e9ppen C\u00e9zanne sz\u0171kebb p\u00e1tri\u00e1j\u00e1ban, Aix-en Provence-ban hozza l\u00e9tre. P\u00e1rizsban kezdetben csak az ott \u00e9l\u0151 magyar m\u0171v\u00e9szekkel tartja a kapcsolatot (t\u00f6bbek k\u00f6zt Be\u00f6thy Istv\u00e1n szobr\u00e1sszal \u00e9s fest\u0151m\u0171v\u00e9sszel \u00e9s feles\u00e9g\u00e9vel Be\u00f6thy -Steiner Anna fest\u0151n\u0151vel, Czig\u00e1ny L\u00e1szl\u00f3 fot\u00f3m\u0171v\u00e9sszel \u00e9s m\u00e1sokkal) azt\u00e1n a k\u00f6r gyorsan b\u0151v\u00fcl orosz, rom\u00e1n, lengyel, amerikai bev\u00e1ndorolt m\u0171v\u00e9szekkel, hogy v\u00e9g\u00fcl a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151est\u00e9j\u00e9n eljusson a bennsz\u00fcl\u00f6tt p\u00e1rizsi m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsas\u00e1gokig is, ahol kapcsolatba ker\u00fcl a francia baloldal vonz\u00e1sk\u00f6rzet\u00e9ben dolgoz\u00f3 Jacques Pr\u00e9vert k\u00f6lt\u0151vel \u00e9s az Okt\u00f3ber sz\u00ednh\u00e1zi csoport tagjaival. Ekkor m\u00e1r j\u00f3l besz\u00e9l franci\u00e1ul is, \u00e9s az eml\u00edtett irodalmi k\u00f6rben ismerkedik meg az ez id\u0151 t\u00e1jt m\u00e9g csak egy divat\u00fczlet-tulajdonos Denise Ren\u00e9vel, akinek ett\u0151l kezdve meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe lesz szakmai el\u0151menetel\u00e9ben, ak\u00e1rcsak Vasarelynek abban, hogy b\u00e1tor\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s kitart\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val megnyitja kapuit a ma m\u00e1r sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 elismerts\u00e9gnek \u00f6rvend\u0151 Denise Ren\u00e9 Gal\u00e9ria. Denise Ren\u00e9 egy 2001-ben k\u00e9sz\u00fclt interj\u00faban arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy mikor \u00e9s hol ismerkedett meg Vasarely-vel, az al\u00e1bbiakat v\u00e1laszolta: \u201e1939 kar\u00e1csony\u00e1n, a Flore k\u00e1v\u00e9h\u00e1zban, ahol minden este rendszeresen \u00f6sszej\u00f6ttek a m\u0171v\u00e9szek, \u00edr\u00f3k, k\u00f6lt\u0151k, sz\u00edn\u00e9szek. Sz\u00ednes t\u00e1rsas\u00e1g volt, egy-k\u00e9t kiv\u00e9tellel mind baloldaliak.\u201d<\/em> A riporter ama k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re pedig, hogy: \u201eHogyan lett a grafikus Vasarely-b\u0151l fest\u0151? Milyen volt Vasarely els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak fogadtat\u00e1sa?\u201d<\/em>, a k\u00f6vetkez\u0151ket mondotta:<\/em> \u201eVasarely-nek, aki akkor rekl\u00e1mgrafik\u00e1val foglalkozott, az volt a v\u00e1gya, hogy egy Bauhaus-hoz hasonl\u00f3 iskol\u00e1t alap\u00edtson. \u00d5 m\u00e1r Budapesten, Bortnyik mellett is ebben az ir\u00e1nyban indult el, \u00e9s ezt P\u00e1rizsban folytatta. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son be akarta mutatni addigi keres\u00e9seinek, k\u00eds\u00e9rleteinek eredm\u00e9ny\u00e9t, ezzel k\u00e9sz\u00edtve el\u00f5 a tervezett iskola megteremt\u00e9s\u00e9t. 1944. j\u00falius 13-\u00e1n Vasarely rajzai \u00e9s grafikai kompoz\u00edci\u00f3i c\u00edmmel nyitottuk meg a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, \u00e9s egy\u00fattal a Denise Ren\u00e9 gal\u00e9ri\u00e1t is. Amikor Breton megn\u00e9zte Vasarely munk\u00e1it, azt k\u00e9rdezte t\u0151lem: \u201eLehet, hogy a sz\u00fcrrealist\u00e1k egy \u00faj m\u0171v\u00e9szre tal\u00e1ltak?\u201d T\u00f6bb kritikus viszont azt \u00edrta r\u00f3la, hogy ink\u00e1bb dekorat\u0151r, mint fest\u0151m\u0171v\u00e9sz. Mi nem is \u00e1ll\u00edtottuk akkor, hogy fest\u0151, csak azt, hogy a ki\u00e1ll\u00edtott munk\u00e1k egyfajta grafikai keres\u00e9st mutatnak be, \u00e9s ezt a plak\u00e1tra is r\u00e1\u00edrtuk. Amikor 1946-ban sor ker\u00fclt a Jeune Peinture abstrait c\u00edmet visel\u0151 els\u0151 absztrakt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra, Vasarely sokat seg\u00edtett annak megrendez\u00e9s\u00e9ben. Ennek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak a hat\u00e1s\u00e1ra azut\u00e1n belevetette mag\u00e1t a fest\u00e9sbe, de ezt az els\u0151 korszak\u00e1t, annak ellen\u00e9re, hogy m\u00e9g ugyanabban az \u00e9vben, 1946-ban megrendezett, festm\u00e9nyeit bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa kedvez\u0151 fogadtat\u00e1sra tal\u00e1lt, \u0151\u00a0maga \u201et\u00e9ves \u00fatnak\u201d nevezte. \u00c9s akkor 1948-ban egyszer csak kijutott az alag\u00fatb\u00f3l, \u00e9s r\u00e1tal\u00e1lt a saj\u00e1t \u00fatj\u00e1ra. Nagyon gyors sikert \u00e9rt el.\u201d<\/em> \u201eMit festett Vasarely, amikor \u201et\u00e9ves \u00faton\u201d j\u00e1rt?\u201d<\/em> \u2013 k\u00e9rdezte a riporter. \u201eVastag r\u00e9tegben felvitt fest\u00e9kkel, nagy, s\u00f6t\u00e9t t\u00e1jk\u00e9peket, fantomot, harlekint, \u00f6narck\u00e9pet. Nem absztraktot. Biztos vagyok benne, hogy Magyarorsz\u00e1gon is lehet m\u00e9g tal\u00e1lni ezekb\u0151l a korai k\u00e9peib\u0151l.\u201d*<\/em><\/p>\n

Elmond\u00e1sa szerint t\u00f6bb \u00e9vtizedes egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck alatt Vasarely v\u00e1llalkoz\u00f3 szellem\u0171 m\u0171v\u00e9sznek bizonyult, \u00e9s legt\u00f6bbsz\u00f6r \u0151 jelentkezett \u00faj \u00f6tletekkel, vezet\u0151 szerepet j\u00e1tszott, \u00e9s d\u00f6nt\u0151 szava volt a m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt. Ugyanakkor igazi nagy form\u00e1tum\u00fa, nyitott \u00e9s \u00f6nzetlen egy\u00e9nis\u00e9gk\u00e9nt sz\u00e1mos tehets\u00e9ges p\u00e1lyat\u00e1rs\u00e1t, k\u00f6zt\u00fck sok magyart \u0151 juttatott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9ghez, illetve az ehhez sz\u00fcks\u00e9ges kapcsolatokhoz, mind Franciaorsz\u00e1gban, mind k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n. T\u00f6bbek k\u00f6zt Kass\u00e1k Lajost \u00e9s Be\u00f6thy Istv\u00e1nt is \u0151 mutatta be Denise Ren\u00e9nek.<\/p>\n

Ami saj\u00e1t karrierj\u00e9t illeti, az igazi \u00e1tt\u00f6r\u00e9s, az absztraktban val\u00f3 v\u00e9gleges lehorgonyz\u00e1sa 1955-ben k\u00f6vetkezik be, amikor kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re a Denise Ren\u00e9 Gal\u00e9ria megrendezi a Mouvement<\/em> (Mozg\u00e1s) c. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, amelyen t\u00f6bbek k\u00f6zt olyan m\u0171v\u00e9szek is ki\u00e1ll\u00edtott\u00e1k munk\u00e1ikat, mint Marcel Duchamp, Alexander Caldy vagy Jesus Rafael Soto. Ett\u0151l kezdve az Optical Art vagy Op Art legjelent\u0151sebb k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon, s hogy az ir\u00e1nyzat egy v\u00e9rbeli XX. sz\u00e1zadi m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzat minden ism\u00e9rv\u00e9vel rendelkezz\u00e9k, egy S\u00e1rga manifesztum<\/em> c. tanulm\u00e1nyt is megjelentet ebb\u0151l az alkalomb\u00f3l, amelyben kifejti az ir\u00e1nyzattal kapcsolatos eszt\u00e9tikai n\u00e9zeteit. 1966 j\u00falius\u00e1ban a Lettre francaises<\/em> c. foly\u00f3irat az Op Art \u201ep\u00e1p\u00e1j\u00e1nak\u201d ki\u00e1ltja ki. A teljes elismer\u00e9st \u00e9s az ezzel j\u00e1r\u00f3 sorozatos \u00e1llami megrendel\u00e9seket azonban az 1967-es, a p\u00e1rizsi Modern M\u0171v\u00e9szetek M\u00fazeum\u00e1ban rendezett F\u00e9ny \u00e9s mozg\u00e1s<\/em> c. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s hozza meg. Nyom\u00e1ban pedig \u00f6z\u00f6nlenek a d\u00edjak, kit\u00fcntet\u00e9sek \u00e9s elismer\u00e9sek. Int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9se ezt k\u00f6vet\u0151en igen gyorsan bek\u00f6vetkezik, \u00e9s ebben saj\u00e1t kez\u0171leg is nagy szerepet j\u00e1tszik, amennyiben egy k\u00f6z\u00e9pkori francia kisv\u00e1rosban, Gordes-ban l\u00e9trehoz egy a m\u0171vei bemutat\u00e1s\u00e1ra sz\u00e1nt m\u00fazeumot, Aix-en-Provence-ban pedig egy Vasarely Alap\u00edtv\u00e1nyt, amelyet nem kisebb szem\u00e9lyis\u00e9gek mint Michel Guy kultur\u00e1lis \u00e1llamtitk\u00e1r \u00e9s Mme Pompidou avatnak fel. Hogy nemcsak egy korszakos jelent\u0151s\u00e9g\u0171 tehets\u00e9g, de kiv\u00e1l\u00f3 menedzser is, aki \u00e9rti az \u00faj id\u0151k szav\u00e1t, az eddig felsoroltakon k\u00edv\u00fcl j\u00f3l bizony\u00edtja ama t\u00e9ny is, hogy 1982-ben az els\u0151 francia \u0171rhaj\u00f3ssal Jean-Loup Chretiennel 154 eredeti szerigr\u00e1fi\u00e1t k\u00fcld fel a Szaljut 7-en a vil\u00e1g\u0171rbe. A lapokat mindh\u00e1rom a k\u00fcldet\u00e9sben r\u00e9sztvev\u0151 \u0171rhaj\u00f3s ell\u00e1tta k\u00e9zjegy\u00e9vel, majd azokat j\u00f3t\u00e9kony c\u00e9lra \u00e1tadt\u00e1k az UNESCO-nak.<\/p>\n

Vasarely siker\u00e9nek fontos kulcsa, hogy nemcsak m\u0171alkot\u00e1sokat hozott l\u00e9tre, hanem tanulm\u00e1nyaiban m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek elm\u00e9leti \u00e9s etikai alapjait is megvetette. Saj\u00e1tos, mondhatni: demokratikus m\u0171v\u00e9szetfelfog\u00e1sa deszakraliz\u00e1lja, lehozza az elef\u00e1ntcsont toronyb\u00f3l a m\u0171alkot\u00e1st, mely ett\u0151l kezdve nem valami unik\u00e1lis dolog, hanem a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let r\u00e9sze \u00e9s mindenki sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 produktum, an\u00e9lk\u00fcl, hogy \u00e9rt\u00e9k\u00e9b\u0151l ezzel b\u00e1rmit is vesz\u00edtene. Merthogy Vasarely szerint a m\u0171alkot\u00e1snak nemcsak eszt\u00e9tikai, hanem t\u00e1rsadalmi k\u00fcldet\u00e9se is van, a sz\u00e9pnek, mint eszt\u00e9tikai min\u0151s\u00e9gnek nevel\u0151 hat\u00e1st kell kifejtenie a t\u00e1rsadalomra. Ahhoz azonban, hogy ezt megtehesse, min\u00e9l t\u00f6bb emberhez kell eljutnia. Ez\u00e9rt mondja, hogy nem elegend\u0151 egy-egy m\u00fazeumban t\u00e1rolni a m\u0171veket, hanem az eredeti fest\u0151i kvalit\u00e1sokat meg\u0151rizve nagy p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban kell sokszoros\u00edtani \u0151ket, hogy min\u00e9l t\u00f6bben r\u00e9szes\u00fclhessenek a m\u0171\u00e9lvezet \u00f6r\u00f6m\u00e9ben.<\/p>\n

Vasarely 1997-ben hunyt el P\u00e1rizsban.<\/p>\n

Hogy h\u00e1ny \u00e9vesen, nem tudjuk pontosan, mert az optikai m\u0171v\u00e9szetek atyj\u00e1hoz m\u00e9lt\u00f3 m\u00f3don k\u00e9t sz\u00fclet\u00e9si \u00e9vsz\u00e1m is vibr\u00e1l a tekintet\u00fcnk el\u0151tt: 1906 \u00e9s 1908. Magyar forr\u00e1sok az el\u0151bbit, francia forr\u00e1sok ez ut\u00f3bbit tartj\u00e1k val\u00f3s\u00e1gosnak. Hogy mi az igazs\u00e1g nem tudjuk, \u00e9s nem is akarjuk tudni pontosan, csak \u00e9lvezz\u00fck a helyzetet. Ak\u00e1rcsak ezt a felbecs\u00fclhetetlen \u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00f6r\u00f6ks\u00e9get.<\/p>\n

( 2012. \u00e1prilis 18-\u00e1n Vasarely-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/a> ny\u00edlt meg <\/a>a k\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyi Vigad\u00f3 M\u0171vel\u0151d\u00e9si H\u00e1zban. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2012. m\u00e1jus 5-ig l\u00e1togathat\u00f3. A ki\u00e1ll\u00edtott anyag a budapesti Csepei csal\u00e1d mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik.)<\/em><\/p>\n

Lakatos Mih\u00e1ly<\/strong><\/em><\/p>\n

*Az id\u00e9zett r\u00e9szletek a Balkon c. kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3iratban megjelent, Cserba J\u00falia \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtette interj\u00fab\u00f3l sz\u00e1rmaznak<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ha valaki hajlamos hinni a XIX. sz\u00e1zadi gy\u00f6ker\u0171 k\u00f6zkelet\u0171 v\u00e9leked\u00e9snek, miszerint a m\u0171v\u00e9szl\u00e9t k\u00e9z a k\u00e9zben j\u00e1r az anyagi nyomorral, akkor Vasarely \u00e9letrajza nem fogja ebb\u0151l ki\u00e1br\u00e1nd\u00edtani.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1,7],"tags":[344,634,901,1293],"class_list":["post-2313","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb","category-kepzomuveszet","tag-eletrajz","tag-kiallitas","tag-op-art","tag-victor-vasarely"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2313","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2313"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2313\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2313"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2313"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/kulturhon.eloszekelyfold.ro\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2313"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}