… a kultúra otthona
Az ilyen hosszú fesztiválokon egy idő után belefárad az ember a kultúra-dömpingbe. Végül is nem kötelező minden rendezvényen részt venni – lehet válogatni -, a szervezők azonban úgy állították össze a repertoárt, hogy jusson is, maradjon is, és minden korosztályt megszólítva, a legszélesebb igényeket kívánják kielégíteni. Úgy szervezték, hogy bármikor be lehessen kapcsolódni, s hiányérzete legyen mindenkinek, ha kimarad valamiből. „G. Feszt – másodszor (7-8. nap)” bővebben
Tíz napon tartó kultúrőrület – olvasható a G. Feszt plakátjain, amely idén április 19. és 28. között tart. Képtelenség minden egyes előadást végiglátogatni, de az biztos, hogy minden réteg kaphatna itt művelődési csemegét, ha ellátogatna a különböző helyszínekre. „G. Feszt – másodszor (1-3. nap)” bővebben
Herta Müller írja, pontosabban mondatja egyik hősével: „Az őr teli szájjal, halkan így szól: – Fácán az ember, semmi több.” Furcsa mondat ez, nem lehet egyből, s csak úgy értelmezni. „Mi is az ember?” bővebben
Magyarországnak a XVI. század elején is volt papabilis bíborosa. Bakócz Tamás (1442, Erdőd – Esztergom, 1521. június 15.) személyében, aki igen mélyről jött, jobbágycsaládból származott. Domonkosrendi szerzetes, bíboros, egri püspök, majd esztergomi érsek, címzetes konstatinápolyi pátriárka, gyakorlatilag a pápa után a második egyházi méltóság az akkori katolikus egyházban.
„Egy magyar főpap bevonulása Rómába” bővebben
Amikor Nyáry Krisztián hozzálátott a „magyar irodalmi szerelmeskönyv” megírásához (Így szerettek ők. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 2012.), tulajdonképpen nem is könyvet szeretett volna, hanem csak blogolt és posztokat írt. Hogy aztán országossá, sőt nemzetközivé dagadt a rég volt botránysorozatok felemlegetése, az egyáltalán nem az ő érdeme, hanem az olvasóké. „Amikor a Facebook visszaüt” bővebben
Furcsa érzéseket kelt az emberekben, hogyha Spiró Györgyöt emlegetik. Sokan jelentős színházi sikereire emlékeznek, sokan nagylélegzetű regényeit idézik magukban, mások talán a verseit és a botrányt, amely jórészt egyetlen versike kapcsán született, s tart azóta is. „A Spiró-jelenség” bővebben
Bő harminc esztendővel ezelőtt mondta egyik kedves tanárom, hogy „a történettudomány a nemzetek szemétládája”. Ez még egy olyan korban hangzott el, amikor csak egyfajta, ferde és ellenőrzött történelmet tanítottak nálunk, amelyet alávetettek a dákoromán kontinuitásnak és a marxista dialektikának. A magyar tannyelvű iskolák számára kiadott tankönyvek semmire nem voltak alkalmasak, hiszen ideológiát szajkóztak, s a román iskolákban használt, a „kanonizált” változat szöveghű fordításai voltak. „A románok története – Neagu Djuvara nyomán” bővebben
A Székelyföld című folyóirat frissen megjelent decemberi számának bemutatójára került sor 2012. december 11-én, kedden 18 órától a székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében. A folyóirat főszerkesztője, Lázár László röviden ismertetette a kiadványt, annak szerkezetét, illetve az újonnan indított ALMA MATER rovatot, amelyben most a DEÁK IMRE nyugalmazott matematikatanárral készült interjú olvasható. „A Székelyföld estje Udvarhelyen” bővebben
Oly korban élt, amikor
„ Fegyveres őr parancsolt a merev ártatlannak,
Tán az Úr elaludt, elköltözött, vagy meghalt.”
Riportunk első részében a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnál tett látogatásról esett szó, majd azzal az ígérettel fejeztük be azt az írást, hogy – ha már annyira közel vagyunk – akkor átmegyünk Bonchidára. A Kallós-kúria udvaráról látszik a Bánffy-kastély csonkaságában is impozáns épületegyüttese. „Múltból lélegző jelen (2.) – Bonchida” bővebben