Kuchta – fény- és térjátékok

Kuchta Klára

Kuchta Klára 1971 óta Svájcban él. Dacára annak, hogy majdnem négy évtizedet töltött többnyelvű és a magyartól idegen nyelvi környezetben, egy percig sem tartotta hátrányos vagy helyesebben: előnytelen helyzetű képzőművésznek magát, hiszen épp amiatt hagyta el a kádári Magyarországot, mert itt érezte azoknak a gátaknak a jelenlétét, amelyeken lehetetlennek vélte az átlépést. Nyugaton már a kiérkezését követő hónapokban majdnem azonnal be tudott kapcsolódni az ottani képzőművészeti mozgalmakba. „Kuchta – fény- és térjátékok” bővebben

Czegő (majdnem) 75!

Szoborportré - Benczédi Sándor alkotása - az eredeti a Csíki Székely Múzeumban

Czegő egyike azoknak az alkotó értelmiségieknek, akiknek az élete a szemünk láttára zajlott. Úgy élt, úgy dolgozott, hogy mindig jelen volt a látóterünkben. Sorsa kicsit a mis sorsunk is. „Vegyétek és egyétek! Ez volt a testem/ s a lelkem se repesett hiába!” – olvassuk vallomásos sorait, és csodálkozunk, hogy majd’ hetvenöt évesen mire képes. Ez az interjú több beszélgetés hozadéka, vannak benne olyan részletek, amelyek megjelentek másutt – Székelyföld, Nagyítás -, de ilyen életút-beszélgetést, ilyen hosszan és terjedelmesen csak több nekifutamodással lehet megejteni. „Czegő (majdnem) 75!” bővebben

Egy magyar főpap bevonulása Rómába

Bakócz Tamás arcképe – egy emlékérem alapján

Magyarországnak a XVI. század elején is volt papabilis bíborosa. Bakócz Tamás (1442, Erdőd – Esztergom, 1521. június 15.) személyében, aki igen mélyről jött, jobbágycsaládból származott. Domonkosrendi szerzetes, bíboros, egri püspök, majd esztergomi érsek, címzetes konstatinápolyi pátriárka, gyakorlatilag a pápa után a második egyházi méltóság az akkori katolikus egyházban.
„Egy magyar főpap bevonulása Rómába” bővebben

Amikor a Facebook visszaüt

Nyáry Krisztián, az Így szerettek ők szerzője

Amikor Nyáry Krisztián hozzálátott a „magyar irodalmi szerelmeskönyv” megírásához (Így szerettek ők. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 2012.), tulajdonképpen nem is könyvet szeretett volna, hanem csak blogolt és posztokat írt. Hogy aztán országossá, sőt nemzetközivé dagadt a rég volt botránysorozatok felemlegetése, az egyáltalán nem az ő érdeme, hanem az olvasóké. „Amikor a Facebook visszaüt” bővebben

Loverboy – az első szerelem veszélye

Catalin Mitulescu és Ada Condrescu

Hogyha van rabszolgaság a modern korban, akkor a prostitúció, s az arra való rákényszerítés minden bizonnyal az. A Loverboy főszereplője egy húszéves fiatalember, aki hivatásszerűen űzi a kerítői foglalkozást, ám furcsa módon nem rábeszéléssel, hanem többnyire érzelmekkel indít, úgy töri be sorra a fiatal és ágybeli szolgálatra alkalmas lányokat, hogy egy ideig normálisan udvarol, eljátssza, megjátssza a hősszerelmest, majd, miután összejönnek, továbbmanipulálja az eseményeket. „Loverboy – az első szerelem veszélye” bővebben

„Mindig hajt a kíváncsiság”


Gidó Csaba történész a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban tartott kötetbemutatón

Dr. Gidó Csaba Vasszekér és mozdonygőz címen frissen kiadott tanulmánykötetét 2013. február 20-án Róth András Lajos mutatta be a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. „„Mindig hajt a kíváncsiság”” bővebben

Pest Kézdivásárhelyen

Jelenet az előadásból. Gulácsi Zsuzsanna (Lu), Dávid Péter (Főpincér) és a Tündér (Fábián Ágnes m. v.

Ritkán jut el a Kárpát-medence legkisebb színháza Székelyudvarhelyre. Jó volt találkozni a kézdivásárhelyi Városi Színház társulatával kedden este. Molnár Ferenc vígjátéka, A jó tündér egyike a mostanság nem túl gyakran játszott daraboknak, bár tudjuk róla, hogy a szerző mintegy háromtucatnyi színpadi műve közül ez is komoly sikerrel futott annak idején Amerikában. „Pest Kézdivásárhelyen” bővebben

Székely világutazó szakácskönyve

Kis japán illemtan és gasztro-kalauz

Berecz Edgár egyike a legismertebb székelyudvarhelyi arcoknak. Dávid Botond fotóművész szerint „százarcú ember”. Nemcsak a lapokban és a reklámokon megjelenő fotói révén, hanem az általa publikált útirajzok, naplók és gasztro-kulturális jelentések révén került be a köztudatban. „Székely világutazó szakácskönyve” bővebben

Mikor született a legnagyobb székely?

Orbán Balázs ismeretlen fotója (Molnár Attila gyűjteményéből)

A lengyelfalvi római katolikus plébánia anyakönyvéből egyértelműen kiderül, hogy 1829. február 3-án látta meg a napvilágot, Balázs napján. Székely András plébános keresztelte meg február 9-én. „Az újszülött neve: Illustrissimus Blasius, Baro, Orbán, Johannes, Paulus. Szülei (parentes): Illustrissimus  D. Baro Joannes Orbán et Illustr.  D. Eugenia Knecht, vero nomine Foresti. – Keresztszülők: Illustrissimus Dominus Comes Jóannes Haller et Magnifica D. Anna, Ugron, – helyettesíti (substitutus patrinus): Mag. D. Bölcskövi, capitanus.” – olvassuk a Bányai János által szerkesztett Székelység, 1940. évi 3-5. számának 19. oldalán. „Mikor született a legnagyobb székely?” bővebben