… a kultúra otthona
Homoródjánosfalva nem tartozik a Székelyföld nagy és ismert települései sorába. Ez a falu a közigazgatási átszervezés következtében Brassó megyéhez került (1968), de mindmáig él a köztudatban, hogy valaha Udvarhelyszékhez tartozott. A Bécsi Döntés után (1940) a szomszédos Homoróddaróccal együtt az akkori Magyarország egyik határközségét, Udvarhelyszék legdélebbi községét képezte. „Homoródjánosfalva nagy napja” bővebben
A múlt évben, október 7-én indult útjára a Kultúrhon. 2012. március 27-re érte el a százezres látogatottságot, július 10-re pedig megtörtént a kétszázezredik kattintás is. Ennek alapján azt feltételezzük, hogy az utóbbi három-három és fél hónapban nagyobb lett a népszerűségünk, jóval többen és szélesebb körben ismerik és olvassák ezt a blogot. „200 000 fölött!” bővebben
A cím – Egy évtized fényképlenyomatai – az udvarhelyszéki dokumentációs jellegű fotótáborok történetének első szakaszára utal, legalábbis így fogalmazta meg Balázs Ödön, a rendezvények szakmai irányítója. Ötvenkét képet láthat a szemlélő a kiállításon, mert ennyi meghívott fotográfus vett részt tíz esztendő alatt ezekben a táborokban. „Tíz év Orbán Balázs nyomában” bővebben
A csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadónál megjelentetett, tetszetős kivitelezésű könyv szerzőjét Keresztúr vidékén sokan ismerik, ha máshonnan nem, hosszú tanári pályafutása során sok tanítvány lelkében, érzésvilágában hagyott nyomot, illetve nyújtott számukra olyan ismereteket, amelyeket még ma is hiába keresnénk a művészettörténeti, irodalomtörténeti tárgyú könyvekben. „Székelyszenterzsébet tájnyelvéről” bővebben
A vitézkötésről
Nem nagyon volt zsinórozás a székely paraszti öltözéken. Annak idején csak az uraknak díszelgett mindenféle cifraság a dolmányukon, s az is inkább azért, mert a katonai divat, pontosabban az egyenruhák pár funkcionális eleme terjedt vissza a civil öltözékre. Mert az urak általában katonák (is) voltak. „Nyírő kapcsán – vitézkötésről és fényképekről” bővebben
A Gyermekfilharmónia vezetőjét, Haáz Sándor (1955) zenetanárt nem kell bemutatni Udvarhelyszéken, sőt a magyar glóbuszon másutt se nagyon, mert egyike a legismertebb székelyföldi személyiségeknek. Túlzás nélkül elmondható róla, hogy nemzeti érték, akárcsak az általa 1982-ben létrehozott és működtetett együttes. „Harminc éves a Szentegyházi Gyermekfilharmónia” bővebben
A Tamási Áron Művelődési Egyesület (TÁME) az utóbbi két esztendőben új lendülettel látott hozzá az értékmentéshez és az értékteremtéshez: megszerezte Tamási Áron Ágnes nevű húgának házának tulajdoni többségét és kezdeményezte az ingatlan rendbetételét. Hadnagy Jolán és társai fáradtságot nem ismerve azon dolgoznak, hogy a megújuló ingatlan egyfajta oktatási, művelődési és turisztikai központként segítse a község hírnevének gyarapítását. Tamási Áron nem akármilyen példakép, a mai ember is büszkén emlékszik, emelkedett lélekkel néz fel rá, és amikor a régi idők emlékét idézi, folyton arra gondol, hogy az egykorit miként lehet úgy átmenteni a jelenbe, hogy az majd a jövőnek is tartós szövete legyen. „Tamási Áron szellemében – kaláka Farkaslakán” bővebben
A könyv utóéletéről beszélgetett Parti Nagy Lajos és Kovács Ferenc a székelyudvarhelyi Gondűző étteremben. Természetes volt, hogy ők ketten szívesen leülnek egymással beszélgetni és szót ejteni írásművészetükről, hiszen számos alkalommal forgolódtak egyazon társaságban. Kovács András Ferenc (KAF) elmondta, hogy 1990 tavasza óta ismerik személyesen egymást – addig csak az irodalomból -, azóta volt közös estjük Párizsban, Bécsben, több ízben Budapesten és Marosvásárhelyen is. Székelyudvarhelyre és Sepsiszentgyörgyre KAF inkább kalauzként jött volna a magyarországi íróval, inkább Parti Nagy Lajost kívánta előtérbe helyezni, de kiderült, hogy válaszol ugyan a kérdésekre, de a válaszokban újabb kérdések fogalmazódnak meg, amelyekere KAF-nak felelnie kellett. „G. Feszt – 6. nap” bővebben
A Kumm együttesről azt tartják, hogy progresszív rockzenét játszik. Megalakulása óta több irányváltáson és tagcserén esett át, de ezek a korrekciók mindig arra szolgáltak, hogy tisztább legyen a hangja és markánsabb a karaktere. „G. Feszt – 5. nap” bővebben
A marosvásárhelyi Kush Kush együttes fellépése képezte a hétfői nap egyetlen programját a G. Feszt keretében. A szerb, bolgár, török, cigány, román és magyar népdalfeldolgozásokat játszó viszonylag új alapítású együttes bő egy órás késéssel kezdte a koncertjét, ám nagyon gyorsan jó hangulatot teremtett. „G. Feszt – 4. nap” bővebben