… a kultúra otthona
A város maga az út két oldalán helyezkedik el magas hegyek között. A lakosság muszlim. Tudtam, hogy itt feltétlenül meg kell nézni a fából készült Kurčanska dzsámit, II. Murat szultám dzsámiját és a Ganica kula nevű kőből rakott tornyot. Rožajéban két temető is van, egyik az út bal, a másik a jobb oldalán. „Törökök útján a Balkánon (26.)” bővebben
Nem akármilyen társaság koptatta egykor az udvarhelyi gimnázium padjait. A múlt század hatvanas éveinek elején költővé lévendők ballagtak el a vén falak közül, hogy messzire jussanak a tudás által, s szavaik által majd visszatérjenek. Pontosabban, az akkor igen határozottan a reáliák felé elmozduló középiskolában egy olyan erős irodalmár-társaság verődött össze, amely hasonszőrű, egyívású társakkal kiegészülve aztán a későbbiekben, Kolozsváron, igencsak fontos irodalomtörténeti eseményeknek lett a kiváltója. „Régmúlt nyár, s tovatűnt pipacs” bővebben
A 2014. évi bukaresti nemzetközi könyvvásáron, a sorban a kilencedik Bookfest-en – amelyet május 28. és június 1. között tartottak – került sor a Balassi Intézet bukaresti és sepsiszentgyörgyi intézetei szervezésében, a Donau Lounge Standon, Hamvas Béla A bor filozófiája című művének román nyelvű „ősbemutatójára”. Ennek aműnek a fordítója dr. Hubbes László Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa. „Hamvas románul” bővebben
Térségünkben az a szokás, hogy különböző jeles alkalmakra, falunapokra, évfordulókra kiadványokkal jelentkeznek az önkormányzatok vagy a civil szervezetek. Időnként egy-egy jó szándékú helytörténész rukkol elő saját könyvével, amellyel az elődök emléke előtt tiszteleg. Ez a füzet-sorozat azonban teljesen más, nem az ünnepek hangulatánban, hanem a hétköznapokban „íródik”, az idők árnyoldalait is firtatja, s folyton a továbblépés lehetőségeit keresi majd. „Élő Székelyföld Füzetek” bővebben
Szerb útitársam, aki a saját fajtáján kívül senkit nem szeretett, azért elmesélt egy történetet, amelyet érdemes volt megjegyezni. Volt egyszer egy Alekszandar Lekso Saičič nevű kapitány, aki az orosz-japán háború idején (1904-1905) az oroszoknál szolgált. „Törökök útján a Balkánon (25.)” bővebben
A korondi Firtos Művelődési Egylet Páll Lajos költő, festő posztumusz-kötetét jelentette meg a közelmúltban. A Kicsinéző címet viselő kiadvány gyermekverseket tartalmaz. „Kötetben Páll Lajos gyermekversei” bővebben
Új helyen, új környezetben találkozhattak június második felében Kubanek László képzőművész képeivel a székelyudvarhelyiek. A képzőművész látásmódja újszerű, de mégis ismerős. Olyan alkotóval van dolgunk, akiben mindig a valóság vetületei szülik a művészi, a képi lenyomatokat, s ezek nem akármilyen üzenetek, hanem viszonylag könnyen dekódolhatók, ha megfelelő optikán át szemléljük őket. „A közösségi ember magánya” bővebben
A Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége Chotek Zsófia ellen elkövetett merénylet – 1914. június 28. – képezte az első világháborút kirobbantó indokot. Erre a magyarság számára oly tragikus kimenetelű eseménysorra, a nagy világégésre emlékezett a Pipacsok Táncegyüttes a huszonegy évvel ezelőtt bemutatott Katonák című egészestés műsor felújításával Székelykeresztúron. „Katonák – együtt az apák és fiak” bővebben
„Az ezredforduló előtt született? Kezdjen aggódni!” – Hivatali patkányok, lomha közszolgák és a versenyszféra kiskirályai egyaránt szereplői Nagy Koppány Zsolt új regényének. A Nem kell vala megvénülnöd 2.0 vitriolos humorral és lendületes pontossággal teremt meg egy groteszk világot, amelyik vészesen hasonlít jelenünkre olvassuk a könyvről szóló ajánlóban. A jeles prózaíró csütörtökön, június 26-án, este 8 órakor találkozik olvasóival a székelyudvarhelyi G. Caféban. Az est házigazdája és Nagy Koppány Zsolt beszélgetőpartnere Kudelász Nóbel író, szerkesztő. „Borzongás Nagy Koppány Zsolttal” bővebben
A közelmúltban tartották A magyar nemzet története című sorozat kilencedik előadását, amelyben dr. Csapó Csaba történész, egyetemi docens (ELTE) beszélt erről a nemzetünk történetében oly fontos korszakról. Az előadásokat a Balassi Intézet Magyarország Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja szervezi. „A kiegyezés kora (1.)” bővebben