Egyéb – Oldal 8 – KultúrHon

Szent Anna-tó. Anno 1981 (2.)

Szent Anna-búcsú 1981-ben (Elekes Károly felvétele)

Még július végén, augusztus elején, a harminchárom évvel ezelőtti események évfordulóján, az ügyben érintett Jánosi Andrással való beszélgetés után láttunk hozzá a Szent Anna-tónál lezajlottak kutatásához. Az augusztus 18-án publikált írást több ezren olvasták, több online-hozzászólás érkezett, és telefonon is hívták a szerkesztőt. Olykor ismeretlenek is. A következőkben még megszólítottunk néhány barátot, ismerőst, akikről tudtuk, hogy lehetnek bizonyos részinformációi. Pillanatnyilag jóval többet tudunk az eseményekről, mint korábban, de ez még nem minden, viszont segítheti a tisztánlátást.

„Szent Anna-tó. Anno 1981 (2.)” bővebben

Törökök útján a Balkánon (28.)

Amint leszálltam a buszról, mindjárt feltűnt egy étterem reklámja, amelyen az állt, hogy GULAS és PASULJ. És nem csak a felirat csalogatott, hanem az illat is, úgyhogy betértem arra a helyre. Éhes voltam, és mindjárt az otthonira emlékeztető ízek idéződtek fel az emlékezetemben. „Törökök útján a Balkánon (28.)” bővebben

Bölöni és a pöttyös pisztrángok

A szovátai vagy máshol élő pisztrángokhoz legtöbb embernek annyi köze, hogy tud a korondi, a pálpataki meg az ismertebb, vármezői tenyészetről, esetleg arról, hogy a friss hal ott mennyi idő múlva kerül a tányérba. A puliszkalisztbe forgatható pisztráng azonban más okkal került a novelláskötet címébe. „Bölöni és a pöttyös pisztrángok” bővebben

Érzékeny, könnyed, de fajsúlyos

Igazi moziplakát - a szervezők megadták a módját

Manapság a különleges hangulatú filmeket egyetemi tanszékek és az alternatív filmklubok környékén találja meg az érdeklődő. Alig van fórum, ahol az új produkciók ma publicitáshoz jutnak, de azért a frissen végzett rendezők mindig reménykednek, hogy sikerül áttörniük a hallgatás falán, hogy sikerül bejutniuk azokba a berkekbe, ahonnan aztán egyenes az út siker és a nagyközönség felé. „Érzékeny, könnyed, de fajsúlyos” bővebben

Törökök útján a Balkánon (27.)

Az Ure e tabaki - gyalogosoknak, szamaraknak, kis kordéknak volt alkalmas ez a híd; ma már jobbára csak a turisták használják.

Találkoztam négy göröggel, akik éppen fényképezték az eszményi tájat. A görögök közül kettőnek nagy, bozontos haja volt. Az a fajta már-már nőies hajviselet, amelyet nem értek, s tudok, nem vagyok hajlandó elfogadni. Aztán rövid gyaloglás után felvett egy valóban „nemzetközi autó”: a sofőr svájci volt, a társaságában utazott egy angol, meg egy francia nő. Azt mondták, Pristinában élnek és tudománnyal foglalkoznak. Nem derült ugyan ki, hogy milyen tudományágat művelnek, de hamarosan áttértünk a spanyolra, majd a portugálra. Nyelvismerettel náluk sem volt gond. „Törökök útján a Balkánon (27.)” bővebben

A hősök emlékezete

E század katonái a boldog békeidők vége felé, 1914 tavaszán nem sejthették, hogy az utolsó száz naphoz még hozzáadódik négy és fél esztendő háborúskodás (www.fortepan.hu)

Száz évvel ezelőtt tört ki az első világháború, az a romlássorozat, amely aztán szétfeszegette az államformát, amelyben Magyarország oly hosszú időn át élt és működött, s gyakorlatilag felszámolta az ezeréves határokat; a terület kétharmada elveszett, a magyar ajkú lakosság egyharmada pedig a határokon kívülre szorult a háborút lezáró szerződések nyomán. Ezt a traumát a nemzet azóta sem heverte ki. „A hősök emlékezete” bővebben

Szeretni kell ezt a népet

Id. Hegyi István szívügyének tekintette a népszolgálatot, 1940 és 1944 között nem mozdult el akkori szolgálati helyéről, Petekről; később évtizedeken át lelkész-esperesként működött Székelyudvarhelyen; 1989 őszén - több jeles erdélyi személyiséggel együtt - maga is aláírta a falurombolás, a totalitárius rendszer ellen tiltakozó és Tőkés László temesvári református mellett kiálló petíciót

Születésének századik, halálának tizedik évfordulója alkalmából az Udvarhelyszéken és Erdélyben széles körben ismert és köztiszteletnek örvendő református esperes-lelkipásztorra emlékezünk. „Szeretni kell ezt a népet” bővebben

Negyedszázados Hazanéző

A Hazanéző grafikai megjelenése 1990 óta majdnem változatlan, csak annyi módosítást ejtettek rajta, amennyit a fejlődő nyomdatechnika kínált és megkövetelt

Annak idején az alapítóknak, Ambrus Lajosnak és Bölöni Domokosnak talán meg sem fordult a fejében, hogy a Firtos Közművelődési Egylet és az általa megjelentetett Hazanéző című folyóirat huszonöt év múltán is él és virul, s valóban használ, visszapillantásra, otthoni vizsgálódásra készteti a korondiakat és a sóvidékieket, s nemcsak őket, hanem mindazokat, akik kívülállóként szerelmesei ennek a tájnak. „Negyedszázados Hazanéző” bővebben

Íróutaztató kétlaki író

Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író egy ideje roppant érdekes dologgal foglalkozik: írókat utaztat Erdélyben, és ennek ürügyén író-olvasó találkozók hosszú sorát valósította meg az utóbbi másfél-két esztendőben. Ez a rendezvénysorozat kuriózumnak számít. „Íróutaztató kétlaki író” bővebben

Szent Anna-tó. Anno 1981. (1.)

A Szent Anna-tónál tartott 1981-es augusztusi tábor, amelyet a belügyi szervek szétvertek, igen sok résztvevőnek egy életre meghatározta a sorsát. Én magam valahogy kimaradtam 1981 nyarán ebből a„buliból”, de nem mindenki úszta meg ilyen könnyen. „Szent Anna-tó. Anno 1981. (1.)” bővebben