Kényszerpályáról vissza a képzőművészethez

A kiállítás plakátja

Venczel Kálmánban egy művész veszett el – mondhatnánk, hiszen a most 61. éves mérnökembernek minden adottsága megvolt, a családi indíttatás is megfelelt volna, csakhogy azokban a régvolt ’60-as években alaposan meg kellett fontolni a továbbtanulást, hiszen (akkor is) rögös volt a művészek útja. Úgyhogy a lelkes fiatalembert műszaki pályára irányították a szülők. A mérnöki stúdiumok és az ipari munka mellett azonban mindvégig megmaradt az érdeklődése a képzőművészet iránt. „Kényszerpályáról vissza a képzőművészethez” bővebben

Visszafogott szenvedélyek

A Bolha a fülbe plakátja

Azt írja a francia irodalomtörténet, hogy Georges Feydeau-nak mintegy hatvan színpadi műve van, amiből huszonötöt rendszeresen játszanak francia nyelvterületen, de nálunk felé csak az Osztrigás Micit és A bolha a fülbe címűeket szokták elővenni a magyar társulatok. A színházi emberek úgy vannak vele, hogy ebben a kettőben minden benne van, ami jellemzi a szerzőt: általában a házastársak közötti bonyodalmakról esik szó, ármányról, pletykáról, szeretőkről, félreértésekről és szerepcserékről. „Visszafogott szenvedélyek” bővebben

The last airbender

A film plakátja

Azaz: Az utolsó léghajlító. Bevallom, nem értem pontosan, hogy miről van szó, pedig végignéztem a filmet és segítséget is kértem az értelmezéshez a fiamtól és az unokaöcsémtől. Nem tudom azt sem, hogy a mai filmkultúrában pontosan mit jelent az Avatar – az az érzésem, hogy mindig van valamilyen a kapcsolata a hinduizmusból származó eredetivel, amely valamely istenség földi megtestesülését jelenti –, de varázsszóként emlegetni bármilyen szövegkörnyezetben újabban már félsikernek számít, hiszen azonnal odafigyelnek rá az emberek. „The last airbender” bővebben

Valhalla Rising

A Valhalla Rising plakátja

Vér, mocsok, sár, iszap, köd, kard, vér, szakáll, pogányság, kereszt, hajók, víz, s megint köd, vér, vikingek, erőszak, csend, sár, vér, tetoválások, csend, gondolkodás. Nagyjából erről szól ez a film, semmi más nincs benne. Nem mintha ez nem lenne elég. Megnéztem, és most sem tudom eldönteni, életem egyik legjobb filmjét láttam, vagy valami egészen elvetemült blöfföt, de ez ejsze’ nem is fontos. „Valhalla Rising” bővebben

Minden képeslapnak története van

Székelyföld anno falinaptár 2012, címlap

Balázs D. Attila 1981-ben született Nagyváradon. Újságíróként a Magyar Nemzetnek és több erdélyi sajtóorgánumnak dolgozott már, több éve szerkeszti az ‘erdélyi netkatalógus’-t. Jelen volt a bookline.hu internetes könyváruházak indulásánál, munkássága alatt valósult meg a romániai és a szlovákiai márka felépítése, valamint számos magyarországi, illetve külhoni fesztivál és rendezvény támogatása. Tanulmányait a Budapesti Kommunikációs Főiskolán (BKF) és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban végezte, megalapította a BKF és a kolozsvári BBTE által is támogatott Kárpát-medencei Kommunikációs Nyári Egyetemet. Szakdolgozatát a Határon túli magyar online médiumok tartalomfejlesztési trendváltozásairól írta (megjelent a Médiakutató 2006. téli számában). „Minden képeslapnak története van” bővebben

Mi is a bajunk nekünk önmagunkkal és a világgal december 1-jén?

A változó világ előjele.

A ma élő idősebbek találkozhattak olyan feliratokkal, amelyek megtiltották számukra, hogy bizonyos intézményekben magyarul megszólaljanak. A hivatalokba többnyire más nyelven beszélő, a frissen kialakított román impériumhoz lojális embereket helyeztek – többnyire a Kárpátokon vagy a Pruton túlról importálva őket. „Mi is a bajunk nekünk önmagunkkal és a világgal december 1-jén?” bővebben

Filmajánló: A jó német

Ahogy telik az idő, a bűnös egyre nyugodtabbá válik. Rájön, hogy jogosan tartják fogva. Ha ki akarják deríteni, hogy valaki bűnös-e, addig kell vallatni, amíg nem bírja tovább – oktatja egy Stasi-százados a fiatalságot a kihallgatások módszertanáról, miközben magnófelvételekkel támasztja alá mondanivalóját. „Filmajánló: A jó német” bővebben

Ráduly János a könyvek üzenethordozó szerepéről

Összes megjelentetett munkáit elolvasni nem kis feladat

Mint ahogyan a megszülető gyereknek is gondosan megválasztják a nevet szülei, hasonló helyzetben képzelem el Ráduly Jánost, amikor címet ad, választ következő könyvének. Ezt tette ezúttal is, hiszen a könyvnek köze van az élethez, az életben helye van a könyvnek, illetve könyveknek. A közel 180 oldalas kiadvány egy gazdag életpálya egyetlen műfajt előnyben részesítő összegzése.

„Ráduly János a könyvek üzenethordozó szerepéről” bővebben

Szervátiusz Jenő-díjjal tüntették ki Páll Lajost

Páll Lajos. Fotó: hargitakiado.ro

A Korondon élő képzőművészt és költőt részesítették e rangos elismerésben, amelyet a „nemzeti kultúrában gyökerező, magas színvonalú műveket létrehozó” alkotók munkásságának elismerésére hozott létre Szervátiusz Tibor képzőművész, édesapja, Szervátiusz Jenő (1903-1983) emlékére.

„Szervátiusz Jenő-díjjal tüntették ki Páll Lajost” bővebben

Kultúrház az EU-ban

A kétfalusi kultúrház tetejét amióta lecsapta egy késő őszi vihar, úgy megbolydult a falu, mint annak idején, kollektivizáláskor, amikor a földek és állatok, gazdasági eszközök kényszerű beadása után az volt a tét, hogy lehet-e még élni ebben a faluban. Kétfalu amolyan átlagos udvarhelyszéki település, nincsen éppen a világ végén, de az oda vezető út innen indul.

„Kultúrház az EU-ban” bővebben