… a kultúra otthona
Nagy intézkedő az ősz, csak ti még nem tudjátok. Augusztus végén, egy-egy hajnalon szerényen, szinte lopva jelenik meg, a patakparton sétálgat, mint aki a nyár megkopott zöldjét csodálja, és ha megkérdenénk, azzal vágná ki magát: bő harmatával csupán megélénkíti a fák, füvek színét. Megjárja magát az erdők szélén is estefelé, hűvös szelek kísérik, ebből lehet tudni, hogy a közelben leskelődik. „A diadalmas ősz jelleméről” bővebben
Folytatjuk a legújabb-kori erdélyi magyar filmgyártásról, pontosabban a Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti karán zajló munkáról szóló sorozatunkat. Eltelt ugyan egy-két, néha több év is az egyes filmek elkészülte után, de ez az idő arra szolgált, hogy elkezdődjék a művek utóélete. Hol dokumentarista, hol kisjtátékfilmek, hol „csak” filmetűdök az alkotások, de jól látszik rajtuk a beépített energia, a készség, ha tetszik: filmes oroszlánkörmök mutatkoznak Erdélyben. Ez az írás is egy kísérlet arra, hogy kiemelje a „dobozból” a munkákat és felmutassa a (nem túl népes) potenciális nézőtábor előtt. „Tizenegy „szapis” film – (3.)” bővebben
Jó hangulatú iró-olvasó találkozót tartottak szeptember 12-én, csütörtök este a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Az est vendége Dancs Rózsa Kanadában élő írónő volt, aki Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézete által szervezett négyállomásos felolvasókörút jóvoltából jutott el a városba. Székelyudvarhely mellett Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában tartottak Dancs Rózsa-esteket. Az írónőt Lakatos Mihály, a kulturális központ igazgatója mutatta be, Ady Endre megzenésített verseivel Zorkóczy Zenóbia színesítette az estet, moderátorként pedig Murányi Sándor Olivér író vett részt a hangulatteremtésben. „Túl az Óperencián – túl Stephen Kingen meg a hét és félen” bővebben
Mary Poppins-szerű nevelőnőt kirúgnak állásából, sajnos azonban neki nincs varázslatokat rejtő szőnyegtáskája vagy nevetőgáztól lebegő nagybácsija, de még egy árva esernyője sem. „Mese, habbal” bővebben
A történet egyszerű, mint az igazán nagyszerű történetek. Valamikor a napóleoni háborúk idején Észak-Afrikában szolgál a jóképű kapitány, aki egy francia festőt, művészettörténészt kísér el oda. „A sivatag rabjai” bővebben
Hajlamosak vagyunk megfeledkezni a háborúról. Mindenfajta háborúról, évezredekkel vagy évtizedekkel ezelőttiekről, ha máshol és másokkal történtek. Már szinte unalmasak a világháborús történetek, könyvek és filmek, és kevésbé ismert csatákról sem hallunk már szívesen. Pedig még ma is élnek szemtanúk és túlélők, akik soha nem lesznek képesek leülni egy háborús film elé. „Máshol, máskor” bővebben
Az Úz-völgyi első és második világháborús harcokra, az ott 68 éve elesett székelyföldi, csángó és ismeretlen katonákra emlékeztek augusztus 26-án, vasárnap a katonatemetőben. Az Erdély és Moldva, később Hargita és Bákó megyék határán lévő, ma is eléggé elszigetelt vidék gyér lakossága számára az utóbbi két évtized aránylag kevés változást hozott, földművelés helyett az állattenyésztés meg fakitermelés jelenti a lét alapjait. Úz völgye közigazgatásilag Csíkszentmárton, Csinód és Egerszék pedig Csíkszentgyörgy községhez tartozik, és az első világháború utáni időben gyimesiek népesítették be jobban. Csinódra, viszonylagos közelsége miatt, Bánkfalváról és Csíkszentgyörgyről is kitelepedtek. A megyénkbeli tanyák életéről filmet – ezt Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont támogatja – forgató székelyudvarhelyi stáb jóvoltából járhattuk be a környéket. „Alcsíki tanyák, romantika nélkül” bővebben
A tetovált lány cím sokak számára valószínűleg a tavalyi év tengerentúli sikerfilmjét, a David Fincher rendezte változatot idézi. A világ legelismertebb filmesei közé tartozó Fincher, olyan mozgóképekkel a háta mögött, mint a Hetedik, Harcosok klubja, Benjamin Button különös élete vagy A közösségi háló azonban nem az első alkotó, aki Stieg Larsson 2005-ben megjelent sikerkönyvéhez nyúlt. „Préselt virág, keretben” bővebben
A közelmúltban tartotta Kulcsár-Székely Attila az 53. Mustármag-előadást. Ez a műsor teljesen más oldaláról mutatja Wass Albertet, nem a regényíró, hanem inkább a lírai költő mutatkozik meg a Csurulya Csongor által rendezett előadás révén. A színművész elmondta, hogy az őt meghívó lelkész jelezte: az előadáson jelen lesz az író egyik fia is. „Wass Albert szivara” bővebben
Olyan rég volt divatban a szamizdat – eredetileg ‘szamizdatyelsztvo’ -, hogy mára gyakorlatilag elfelejtettük és csak a szakirodalomban, illetve a létezett szocializmust érintő kutatásaink során találkozunk véle. Nem kellene azonban annyira temetni ezt a kényszerű jelenséget, hiszen a hivatalos, befogadott és állami keretekből működtetett irodalom mellett ma is felbukkan, sőt olyannyira működik az adófizetői emlő nélkül, hogy jól. „Szamizdat” bővebben