G. Feszt – másodszor (1-3. nap)

A fesztivál plakátja

Tíz napon tartó kultúrőrület – olvasható a G. Feszt plakátjain, amely idén április 19. és 28. között tart. Képtelenség minden egyes előadást végiglátogatni, de az biztos, hogy minden réteg kaphatna itt művelődési csemegét, ha ellátogatna a különböző helyszínekre. „G. Feszt – másodszor (1-3. nap)” bővebben

Muszka egypercesei

A kötet borítója

Pár évvel ezelőtt, amikor Muszka Sándor ifjú világmegváltó költőből prózaíróvá nemesedett, azt gondolhatták volna az olvasói, hogy vége van annak a korszaknak, amelynek foglalata a Mi nem lóg, ha áll (2007) és a Múzsák, trágyás szekérrel (2010) című kötetekben található. „Muszka egypercesei” bővebben

V, mint vagina

A székelyudvarhelyi előadás plakátja

Sokan arra is gondolhatnak, hogy ez a mű nem egyéb polgárpukkasztásnál, egy divatos jelenség, amely néhány év alatt körbejárta a világot.  Hoztak valamit Amerikából, s reklámmal, ketchupal lenyomják a torkunkon, mint a hotdogot. A feminista Eve Ensler azonos című A vagina monológok (The Vagina monologues) könyve alapján 1996-ban vitték színre először New Yorkban, a Broadway egyik kísérleti színházában, aztán valóságos sikersorozat lett belőle, amint felolvastak, illetve dramatizált változatban előadtak belőle bizonyos részeket. „V, mint vagina” bővebben

Örök káosz

Az előadás plakátja

A szókimondás és hazugság mezsgyéin – akár ezt az alcímet is adhatnánk ennek az írásnak, amely a nagyváradi Szigligeti Színház április 4.-én és 5.-én látott vendégjátéka nyomán fogalmazódott meg.  Tulajdonképpen mi is A jelenetek egy kivégzésből című dráma? Hogy dráma, az több mint bizonyos. De milyen? Akár abszurd is lehetne, mert a hatalom művészek és művészet általi kiszolgálása minden időben képes lehetetlen és elviselhetetlen szituációkat teremteni. „Örök káosz” bővebben

Kuchta – fény- és térjátékok

Kuchta Klára

Kuchta Klára 1971 óta Svájcban él. Dacára annak, hogy majdnem négy évtizedet töltött többnyelvű és a magyartól idegen nyelvi környezetben, egy percig sem tartotta hátrányos vagy helyesebben: előnytelen helyzetű képzőművésznek magát, hiszen épp amiatt hagyta el a kádári Magyarországot, mert itt érezte azoknak a gátaknak a jelenlétét, amelyeken lehetetlennek vélte az átlépést. Nyugaton már a kiérkezését követő hónapokban majdnem azonnal be tudott kapcsolódni az ottani képzőművészeti mozgalmakba. „Kuchta – fény- és térjátékok” bővebben

Czegő (majdnem) 75!

Szoborportré - Benczédi Sándor alkotása - az eredeti a Csíki Székely Múzeumban

Czegő egyike azoknak az alkotó értelmiségieknek, akiknek az élete a szemünk láttára zajlott. Úgy élt, úgy dolgozott, hogy mindig jelen volt a látóterünkben. Sorsa kicsit a mis sorsunk is. „Vegyétek és egyétek! Ez volt a testem/ s a lelkem se repesett hiába!” – olvassuk vallomásos sorait, és csodálkozunk, hogy majd’ hetvenöt évesen mire képes. Ez az interjú több beszélgetés hozadéka, vannak benne olyan részletek, amelyek megjelentek másutt – Székelyföld, Nagyítás -, de ilyen életút-beszélgetést, ilyen hosszan és terjedelmesen csak több nekifutamodással lehet megejteni. „Czegő (majdnem) 75!” bővebben

Egy magyar főpap bevonulása Rómába

Bakócz Tamás arcképe – egy emlékérem alapján

Magyarországnak a XVI. század elején is volt papabilis bíborosa. Bakócz Tamás (1442, Erdőd – Esztergom, 1521. június 15.) személyében, aki igen mélyről jött, jobbágycsaládból származott. Domonkosrendi szerzetes, bíboros, egri püspök, majd esztergomi érsek, címzetes konstatinápolyi pátriárka, gyakorlatilag a pápa után a második egyházi méltóság az akkori katolikus egyházban.
„Egy magyar főpap bevonulása Rómába” bővebben

Amikor a Facebook visszaüt

Nyáry Krisztián, az Így szerettek ők szerzője

Amikor Nyáry Krisztián hozzálátott a „magyar irodalmi szerelmeskönyv” megírásához (Így szerettek ők. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 2012.), tulajdonképpen nem is könyvet szeretett volna, hanem csak blogolt és posztokat írt. Hogy aztán országossá, sőt nemzetközivé dagadt a rég volt botránysorozatok felemlegetése, az egyáltalán nem az ő érdeme, hanem az olvasóké. „Amikor a Facebook visszaüt” bővebben

Loverboy – az első szerelem veszélye

Catalin Mitulescu és Ada Condrescu

Hogyha van rabszolgaság a modern korban, akkor a prostitúció, s az arra való rákényszerítés minden bizonnyal az. A Loverboy főszereplője egy húszéves fiatalember, aki hivatásszerűen űzi a kerítői foglalkozást, ám furcsa módon nem rábeszéléssel, hanem többnyire érzelmekkel indít, úgy töri be sorra a fiatal és ágybeli szolgálatra alkalmas lányokat, hogy egy ideig normálisan udvarol, eljátssza, megjátssza a hősszerelmest, majd, miután összejönnek, továbbmanipulálja az eseményeket. „Loverboy – az első szerelem veszélye” bővebben