… a kultúra otthona
Még igazi kőszínház sem vala Magyarországban, s a nyelv is akkoron élé ama nagy újításának elejét, melynek tetőzetét majdan akkora poéta nagyságok fejezék be, mint Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és Arany János, illetőleg azok a nagy prózai költők, Eötvös József, Kemény Zsigmond, Jókai Mór és a jó palóc, Mikszáth Kálmán, kikkel aztán a szépliteratúra felhatoland a húszadik századnak hajnaláig. „Karnyóné Nyíregyházáról” bővebben
Egyáltalán nem biztos, hogy négy verskötet után prózaíróvá válik Borsodi L. László. A csíkszeredai illetőségű (szül. 1976) íróember, aki főállásban magyar szakos tanár, mintegy másfél évtizede publikál. A feljegyzések a földről című kötete, amely tavaly jelent meg, s mintegy három év során keletkezett, arról győzi meg az olvasót, hogy prózaversben is jelentőset képes alkotni a „korábbi” költő. „Költőből prózaíró?” bővebben
Csíkszeredából a Gyimesek felé haladva ugyanaz a szokott kép fogad, mint a vidéken bárhol: szétlapított pillepalackok, édességes csomagolóanyag foszlányai, egyszóval jól megporosodott szemét az út szélén. Felsőlokra beereszkedve kellemes látvány a friss zöld színű hegyoldal, legelésző juhnyáj, lennebb, a faluban kertekbe zárt lovak látványa fogad. Itt is, mint például a Székelyföld legtöbb településén, látunk otromba és tájba nem illő lakóházakat, sőt élénk, például narancssárga színűeket is. „Húsz rózsaszál Szent Erzsébet kötényéből a Gyimesekbe” bővebben
Május 10-én Nagygalambfalván a falu híres szülöttét, Kányádi Sándort ünnepelték. A tiszteletére szavalóversenyt is szerveztek. A község apraja-nagyja jelen volt a több órán át tartó rendezvényen. Nemcsak a környék iskoláiból, hanem távolabbi községekből is érkeztek tanulók a költővel való jelképes és a verssel való igazi, ünnepi találkozásra. „„Zece mai” – Kányádi Sándorral” bővebben
Megszokhattuk Bocsárdi László rendezéseiben a változatosságot és az újszerűséget, azt a kísérletezési kedvet, amellyel megközelíti és kezeli a témákat. Igyekszik a maga ízlése és kedve szerint elbánni Katona József művével. „A Bánk bán – kicsit másképp” bővebben
Hogy mit hagyott az utókorra a közelmúltban elhunyt esztelneki László János, ahogy a székelyudvarhelyiek ismerték, a „Vén Farkas”, még nem tudni pontosan. Szabó Károly filmrendező, a Városi Könyvtár megbízott igazgatója ígéretet tett, hogy a kéziratokat méltó körülmények közé helyezik, s a későbbiekben kutatható állapotúvá rendezik. „A „Vén Farkas” hagyatéka” bővebben
Pávai István szombat délután volt a G. Feszt vendége, aki egyáltalán nem idegen, nem messziről jött ember, hiszen itt, Székelyudvarhelyen látta meg a napvilágot (1951). Hosszú ideig meghatározó személyisége volt a honi táncházi zenélésnek, a táncházmozgalomnak magának, harmincöt évvel ezelőtt ő győzött meg néhány itteni zenészt – Sinka Ignácot, Szép Gyulát, Fodor Bélát és Tárkányi Jánost –, hogy alapítsanak együttest, szervezzenek táncházakat a kolozsvári, csíki és szentgyörgyi példák hatására. Így jött létre a Venyige együttes. „G. Feszt – másodszor (9-10. nap)” bővebben
Az ilyen hosszú fesztiválokon egy idő után belefárad az ember a kultúra-dömpingbe. Végül is nem kötelező minden rendezvényen részt venni – lehet válogatni -, a szervezők azonban úgy állították össze a repertoárt, hogy jusson is, maradjon is, és minden korosztályt megszólítva, a legszélesebb igényeket kívánják kielégíteni. Úgy szervezték, hogy bármikor be lehessen kapcsolódni, s hiányérzete legyen mindenkinek, ha kimarad valamiből. „G. Feszt – másodszor (7-8. nap)” bővebben
A G. Feszt 5. napján Csehov Három nővér című darabjának részletét – két felvonást – láthattuk táncszínházi produkció formájában. A koncepció érdekessége, hogy a mozgáselemek és az élő zene mellett ez alkalommal a mű szövegét is használták, s hogy még rárakódjon egy jelentéstöbblet, a szereplők hol magyarul, hol románul beszéltek. „G. Feszt – másodszor (5-6. nap)” bővebben
A Látó szerkesztőségének jól összeszokott „brigádja” örvendeztette meg kedden a kora esti órákban a G. Caféban tartózkodó irodalomkedvelő közönséget. Szabó Róbert Csaba főszerkesztő-helyettest, Kovács András Ferenc főszerkesztőt és Vida Gábort, a prózarovat gazdáját nem kell különösebben bemutatni Székelyudvarhelyen, hiszen majdhogynem rendszeresen idejárnak, otthonosan mozognak a Nagy-Küküllő melletti városban, a G.-ben is, s mindhárman közismert szerzők. „G. Feszt – másodszor (4. nap)” bővebben