… a kultúra otthona
A busz ablakából már messziről feltűnt a vár sárga épülete. Vonzott, mint a mágnes. Még a buszból észrevettem egy dzsámit jelölő és előre mutató táblát. Gyorsan leszálltam és igyekeztem minél hamarabb odaérni. „Törökök útján a Balkánon (5.)” bővebben
Megtörtént és elmaradt találkozásokról szól ez a kötet, kisesszék, művelődés- és művészettörténeti eszmefuttatások, dokumentumok mentén mutatkoznak meg benne a ma már alig-alig látható arcvonások. „Párhuzamos sorsok” bővebben
Az utazás második magyarországi állomása Szigetvár volt Berecz Edgár számára, aki első nap a törökök ellen harcoló hős, Zrínyi Miklós korát is felidézve nézelődött a török hódoltság nyomaira emlékeztető idéző épületek közt, a következő napot részben a jelennek, részben a mai Szigetvár felfedezésének szánta.
A farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület (TÁME) működése minden pillanatában ”kincsőrző” próbál lenni, igyekszik mindig igaz értékeket képviselni és támogatni. Úgy tűnik, hogy ebben az évben több álmuk is teljesülhet. A múlt évben felújították Tamási Ágnes néni, az író húgának házát, amely Tamási Áron Alkotóházként fog üzemelni a jövőben. „„Élet Farkaslakán” – múltból gyökeredző jövő” bővebben
A törökök nyomait feltáró utazás következő állomása Szigetvár. Mivel Berecz Edgár nem a manapság – jobb híján – igen népszerű kocaturizmus művelője, hanem a szó klasszikus értelmében vett utazó, beszámolóiból sokkal többet kapunk, mint ezer fényképfelvétel vagy több órányi videó jóvoltából. „Törökök útján a Balkánon (3.)” bővebben
Úgy tűnik, hogy hányattatott sorsa ellenére is jelentőset alkotott a közelmúltban elhunyt esztelneki László János, írói álnevén Hunor László, közismert „szolgálati nevén” a „Vén Farkas”. A szerzőnek van ugyan jogutódja, de a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Látvány- és Hangzóanyagtára vette át megőrzésre az írói és költői hagyatékot. A mintegy köbméternyi dossziéhalmaz egy papírbőröndben és egy tiszti katonaládában található. „A „Vén Farkas” és az utókor” bővebben
Hideg, szemerkélő esőben szálltam le a buszból. Az időjárás mintha a londoni édestestvére lett volna, az eső és a hideg, mintha a bőröm alá akart volna furakodni. „Törökök útján a Balkánon (2.)” bővebben
Fekete György belsőépítész 1932. szeptember 28-án született Zalaegerszegen. Kossuth- és Munkácsy-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Hosszú pályafutása során jelentős szakírói és tudománynépszerűsítő munkásságot fejtett ki, a Magyar Iparművészet című szakfolyóirat főszerkesztője, hat környezetkultúrával foglalkozó televíziós sorozat szerkesztője és műsorvezetője. „A konszolidálódó polgárságról és a kultúra által egyesülő nemzetről” bővebben
Június 18. és 20. között került sor Szentegyházán a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kihelyezett szekciógyűlésére. A konferenciával és filmvetítésekkel egybekötött ülés kiegészítéseként szakmai kirándulásokat szerveztek az MMA tagjainak. „A képzőművészet, mint kapocs” bővebben
Berecz Edgárt nem kell különösebben bemutatni a Székelyhon olvasóinak, hiszen azok közül, akik a Székelyföldön élnek sokan ismerhetik, gyakran találkozhattak korábbi úti élményekről szóló beszámolóival és recepteket tartalmazó könyveivel. „Törökök útján a Balkánon (1.)” bővebben