… a kultúra otthona
A János Vitéz, avagy a hős gyönyörűséges utazása és csodálatos megérkezése hibátlan produkció. Legalábbis így látja az elfogult néző, aki nagy örömmel ismerte fel a legkülönbözőbb magyar tájegységek zenei- és néptánc-motívumait a színpadon. „Össztánc ősszel 5. (1. nap)” bővebben
Az Össztánc ősszel ötödik kiadása előtti sajtótájékoztatón, amelyet Elekes Gyula, az Udvarhely Táncműhely megbízott igazgatója és Antal József, az intézmény koreográfusa tartott, kiderült, hogy idén szerényebb anyagi kereteket sikerült előteremteniük. Ez a rövidebb takaró azonban nem jelent semmiképp minimumot vagy takaréklángot, hiszen a népi tánckultúra köré szerveződve, figyelve a hagyományainkból táplálkozó darabokra, még ilyen lehetőségek mellett is jelentős eseménnyé emelhető ez a programsorozat. „Össztánc ősszel 5. (0. nap)” bővebben
A közelmúltban volt egy éve annak – 2012. november 9-én –, hogy elhunyt Páll Lajos. Életpályája bizonyság arra, hogy egyáltalán nem kötelező a művésznek az ismert kulturális központokban élnie, ahol a közelben vannak a megnyilvánulási fórumok, a pénzforrások és azok a konjunktúrák, amelyeken lovagolni szokás. „A „világ korondi festője” és költője” bővebben
Ebben a faluban láttam egy bezárt katolikus templomot. Egy út melletti feszületen azt írta: Gestiftet von Mathias Klencz u. Nicolaus Klencz 1888, Erneuert 1907. Az egykori papilakban cigányok laktak. Bekopogtam. Egy csodálatos szépségű cigány nő nyitott ajtót. „Törökök útján a Balkánon (11.)” bővebben
Kétségtelen, hogy gyönyörűen felújították Erdély egyik régi fővárosának történelmi központját. Több mint 47,5 millió lejt, azaz 10,56 millió eurót költöttek a várfalak, a bástyák, a terek és épületek rehabilitációjára. „Mesés és dákomán” bővebben
Nekünk, magyaroknak október 23. a szabadságküzdelem jeles emléknapja, talán még március idusánál is emlékezetesebb, hiszen a világ legnagyobb állama és egy olyan totalitárius rendszer ellen lázadtunk, amelyet ideológusai Istent káromló módon igazságosnak, demokratikusnak és emberért valónak hazudtak. „Elkészült a „Vén Farkas” kopjafája” bővebben
A buszból, ahogy közeledtem a város felé, egy ócskavas-telepet figyeltem meg alaposabban, ahol sok személy- és teherautó, busz roncsa között két tank is rozsdállott. Újvidék (Novi Sad) szép és elég nagy város, pezsgő élettel tele. „Törökök útján a Balkánon (10.)” bővebben
Egy teljes héten át tartó rendezvénysorozattal ünnepelt a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A pazar programkínálatból már a fesztivál kezdetekor kiolvashattuk, hogy idén is lehetőség kínálkozhat arra, hogy saját házunkból ráláthassunk azokra a jelenségekre, amelyek a kortárs honi magyar színházat, a kortárs román és anya-magyar színművészeti életet jellemzik. „Nem dráma” bővebben
A buszmegállóból gyalogosan indultam be a városba, majd a Tisza-parton az emlékmű felé igyekeztem. Zenta is tetszetős város, sok bolttal, szépen karbantartott parkokkal és a Tisza mellett ízlésesen kialakított sétánnyal. Épp futóverseny volt a parton… „Törökök útján a Balkánon (9.)” bővebben
Kevesen tudják, hogy Dél-Amerikában olyan jelentős magyar diaszpórák élnek, amelynek alapítói a múlt század első harmadában az 1910-es évek, az első világháborút követő bizonytalanságban, illetve az 1929-1933 közötti gazdasági világválság idején telepedtek át a Nagy Vízen. „Akik visszavágynak az ismeretlen hazába” bővebben